HVG, 2013. december 14.
A Városligetben – úgy tűnik – az lesz, amit Baán László miniszteri biztos, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója elhatározott, bár nincs sem építészi, sem város- vagy tájépítészi szakmai kompetenciája. Tudtommal az általa megálmodott Múzeum-negyed hipotetikus látogatói számát – egymillió külföldi többlet-látogató évente – sem támasztja alá semmiféle felmérés vagy hatásvizsgálat. Azt sem tudjuk, minek alapján gondolja bárki is, hogy a tipikus múzeumlátogató majd szép sorban megnézi az egy csoportba szervezett múzeumokat, amelyek fedett összekötése előnynek minősült az elbírálásnál. Csupa hipotézis, saccolás, ködös álom – egyedül a Múzeum-negyed megvalósításakor előálló környezetrombolás vehető biztosra. Ez akkor is megengedhetetlen, ha Baán László tekintélyét megérdemelten, időszaki kiállítások zseniális szervezőjeként érte el. Mindazonáltal a főigazgató voltaképpeni munkahelyén, a Szépművészeti Múzeumban évek óta alig láthatunk javulást. Ebben az évente félmillió látogatót fogadó intézményben megoldatlan a nagyközönség lifttel feljuttatása az emeletekre – pedig három kis lift is működik, de olyan zegzugos rendben, hogy gyakorlatilag alig vehetők számításba. A jegykiadás körülményes, az előcsarnok huzatos, a viseltes függönyök és a kopott csapóajtók többszörösen amortizálódtak. A második emeleti holland festészeti gyűjtemény 25-30 százaléka érdektelen, harmadik vonalbeli alkotás, és elmondható ez az itáliai anyag 10-15 százalékáról is. Mindkét nagy gyűjtemény rostálásra szorul. Jobb lenne, ha Baán előteremtené azt a néhányszor tízmillió forintot, ami az intézménye legfontosabb hiányosságainak megszüntetéséhez kell, ahelyett, hogy egy sokak által szakmai érvekkel is ellenzett, 150 milliárd forint közpénzbe kerülő megaálmot erőltetne ránk.
PÁKOZDI IMRE
(BUDAPEST)
