Gehry-rezidencia – Santa Monica
Az amerikai sztárépítészre bizonyosan nem illik a mondás, hogy a suszternek lyukas a cipője. Saját kaliforniai háza lényegében építészeti filozófiájának első gyakorlati összefoglalása, melyben már mindazok az anyagok megjelentek, melyek későbbi munkáiban fő szerepet kaptak. Az 1970-es években egy meglévő ház átalakításával létrejött, majd húsz évvel később kibővített rezidenciában sokan a filozófiában született, az építészet nyelvére később lefordított dekonstruktivizmus első jelentős alkotását látják; ennek az irányzatnak az a lényege, hogy az építész előbb „szétszedi” a hagyományos épületet, majd úgy rakja ismét össze, hogy az új értelmet kapjon.
Vitra Design Museum – Weil am Rhein
Gehry már javában nemzetközi hírű építész volt, amikor még mindig csak amerikai, azon belül is zömmel kaliforniai megbízásokon dolgozott. A jég az 1980-as évek végén tört meg; első európai munkája a német–svájci határ német oldalán fekvő Vitra Design Museum 1989-ben befejezett épületének tervezése volt egy helyi mérnök, Günter Pfeifer közreműködésével. Gehry itt szokatlanul visszafogottan bánt az anyagokkal, egyedül a titán-cink ötvözet számított extravagánsnak. Az, hogy a vonalak rendszerint nem derékszögben találkoznak egymással, már nem tűnt újnak munkásságában, a később védjegyévé vált hullámvonalak azonban itt kaptak először markáns szerepet. Külső megjelenésében az épület talán nem olyan lenyűgöző, mint későbbi munkái, belső terei azonban példás önfegyelemmel szolgálják egy múzeum feladatainak hatékony ellátását.
Táncoló ház – Prága
A cseh fővárosig kell csak elutazni Budapestről a legközelebbi Gehry-épületért. Az 1996-ra elkészült sarokház eredeti neve két legendás táncos előtt tisztelegve Ginger és Fred volt, s az épület távolról valóban emlékeztet két összesimuló táncosra. Később az építész – aki itt is egy helyi partnerrel, Vlado Miluniccsal dolgozott együtt – maga vetette el a nevet, mondván, nem akarja a hollywoodi giccset Prágába exportálni. A barokk és szecessziós paloták tőszomszédságában álló belvárosi épület terve nagy vihart kavart; védelmében még az akkori cseh elnök, a sokáig a közelben lakó Václav Havel is közbelépett. Az irodaház nemrégiben egy ingatlanforgalmazó társaság tulajdonába került, és a tervek szerint a jövőben építészeti múzeumként működhet.
Guggenheim Múzeum – Bilbao
A Guggenheim számára fontos, hogy múzeumépületei maguk is kiemelkedő műalkotások legyenek. Gehry bilbaói Guggenheimje mindenben megfelel a New York-i anyaintézmény Frank Lloyd Wright által magasra tett mércéjének, s kitűnő példa arra, hogyan változtathatja meg egyetlen épület egy város arculatát, sőt egész életét. Bilbao idegenforgalma jelentősen megugrott az épület 1997-es átadása óta; magát a múzeumot évente egymillióan keresik fel. A számítógéppel tervezett, kikötővároshoz illően hajóra emlékeztető, monumentális épület csavart és domborított tömbjeit vékony titánlemez borítja, a formák tobzódását kiegészítve a fények és árnyékok játékának milliónyi variációjával.
Walt Disney Koncertterem – Los Angeles
A látszat az, hogy Gehry a bilbaói sikeren felbuzdulva saját városában is létre akart hozni valami hasonlót, és ennek a szándéknak a megvalósulásaként nyílhatott meg 2003-ban a bilbaói múzeumra külső megjelenésében valóban emlékeztető, több mint 2200 fős koncertterem. A valóság más: a Los Angeles-i tervekkel Gehry már 1991-ben elkészült, s azokban a végül anyagi okokból választott fém- helyett még kőburkolat szerepelt. A mélygarázs építése annyi pénzt emésztett fel, hogy a koncertteremhez – melynek látványos orgonáját is Gehry tervezte – csak 1999 végén, a tervek többszöri átdolgozása után foghattak hozzá.
