Cseh atomerőmű-dilemmák

Elhalasztaná a döntést a temelíni atomerőmű bővítéséről a szociáldemokraták vezette új cseh koalíció. Prága elkötelezett az atomenergia mellett, megépíti a jelenlegi 2 ezer megawatt mellé az ugyanekkora kapacitású további két blokkot, ám még 3–5 évig mérlegelné a lehetőségeket. A 250 milliárd koronás (2750 milliárd forintos) beruházásra az előző, jobbközép kormány által kiírt pályázaton a japán Toshiba birtokában lévő amerikai Westinghouse és az orosz–cseh MIR 1200 nevű konzorcium maradt versenyben, ám az ő ajánlatuk csak 2015 júliusáig érvényes. A döntést nehezíti, hogy a temelíni atomerőmű tulajdonosa, a 70 százalékban állami Cseh Energetikai Művek (CEZ) a finanszírozáshoz államilag garantált átvételi árat tart szükségesnek, ezt azonban Bohuslav Sobotka kormányfő kizárta. A CEZ számításai szerint a költségek fedezéséhez a jelenleg megawattóránkénti 36 eurós árat több mint a háromszorosára kellene felemelni. A csehországi áramszükséglet 30 százalékát a két temelíni, valamint a négy reaktorblokkból álló, összesen 1700 megawattos dukovanyi atomerőmű adja, a 60 százalékát még szénerőművek állítják elő, és a fennmaradó hányad származik megújuló energiaforrásból.