A törvényes végkielégítéseknél a 98 százalékos adómérték ellentétes a tulajdon védelmének elvével – az Alkotmánybíróság (AB) ezzel a határozatával csatlakozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, amely 2013-ban több határozatában is megállapította ezt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló nemzetközi egyezményre hivatkozva. A 2010-es választások után a „botrányos végkielégítésekre” hivatkozva a közszférában bevezetett büntetőadó nyilvánvalóan politikai célt szolgált, hiszen volt jogi út a törvénytelenül kifizetett extra pénzek visszakövetelésére, ám az Orbán-kormány 2013 végéig ragaszkodott saját elképzeléséhez. A 98 százalékos közteher közben jogi fórumokon többször megbukott, ám a kormánytöbbség az első elmarasztaló AB-döntés után inkább az alkotmányőrség jogkörét korlátozta. Így a múlt év végéig minden végkielégítés 3,5 millió forint feletti részét ezzel sújtották, még akkor is, ha az összeg törvény alapján járt. Január 1-jével az extra adó mértéke 75 százalékra csökkent.
Alkotmányellenes 98 százalék
