Óriási érdeklődés fogadta a négyévi szünet után a nemzetközi pénzpiacokra visszatérő Görögország államkötvényeit. Az ötéves lejáratú papírokat több mint nyolcszorosan túljegyezték, ezért az eredetileg tervezett 2,5 milliárd euróval szemben 3 milliárd euró értékben adtak el belőlük. Az átlagos hozam is a vártnál kedvezőbben alakult, 4,95 százalék lett a megcélzott 5,0–5,25 százalékos sáv helyett. Athén legutóbb 2010 áprilisában bocsátott ki államkötvényt, akkor még 6 százalékos hozamot ígért a hétéves lejáratú papírért, majd néhány hét elteltével az ország az eurózóna pénzügyi válságához vezető, az eurót megroppantó csődhelyzetbe került. Azóta két, összesen 240 milliárd eurónyi, az EU–IMF–EKB-trió finanszírozta hitelcsomagra szorult, amiből eddig 200 milliárdot használt fel, és a magánbankokkal szembeni adósságainak egy részét is leírták. Cserébe négy év alatt összesen 52 milliárd euróval csökkentették a kiadásokat az egymást váltó szocialista és konzervatív kormányok. A gazdaság a negyedével esett vissza, a munkanélküliség 27 százalékra szökött fel, és az ország még mindig a GDP 176 százalékára rúgó államadósságot görget maga előtt.
Sikeres görög államkötvény
