Templom – papír háromszög
Egy építészetrajongó pap e-mailben kérte Ban Sigerut, hogy a 2011-es földrengés során összedőlt kőtemploma helyére tervezzen papírkatedrálist. Az új-zélandi Christchurch 1881-ben felavatott, a város szimbólumává vált temploma történetének nyolcadik földrengése után mondta fel végleg a szolgálatot, és adta át helyét a japán sztárépítész védjegyévé vált papírkonstrukciónak. A tavaly nyáron elkészült, koncerteknek is helyet adó, hétszáz fős, időszakos jellegű, Hullámkarton katedrálisként emlegetett intézmény homlokzatát az elődről lementett rózsaablak üvegmozaikja díszíti, háromszögű szerkezetét pedig földrengésálló papírgerendák alkotják. Ban innovatív anyaghasználatára és a katasztrófa sújtotta övezetekben végzett munkájára is hivatkozott a Pritzker-díjat odaítélő zsűri, amikor a legfontosabb építészeti elismerést a napokban harminchetedikként neki ítélték.
Múzeum – szalmakalap
Hat évig sátrazott Ban egy párizsi múzeum tetején: a Pompidou Központ hatodik emeletén építette fel tanítványaival azt a papírhengerekből álló sátorfolyosót, amelyben megálmodta az ikonikus csővázas múzeum leányvállalatát, a Metzi Pompidout. Az alapötlet 1989-ben, a párizsi Saint-Germain sugárút kínai boltjában született: az ott vásárolt, vízálló zsírpapírral borított kínai szalmakalapról mintázta Ban a 2010-re elkészült, fehéren hullámzó, rácsozott faszerkezetű épületet, amely 5000 négyzetméter kiállítóteret, színházat és auditóriumot rejt magában.
Lakóépület – fémtorony
Rögbikarrierjét cserélte Ban építészi pályára: az egyik súlyos középiskolai vereség után, a „technika és otthonépítés” órán bemutatott lakásmakettje sikerén felbuzdulva döntött úgy, hogy építésznek tanul. Rengeteget utazó divattervező édesanyja mintáját követve világgá is ment: a tokiói művészeti egyetem után több amerikai egyetemen, így New Yorkban is tanult. Ott épült fel 2010-ben, a város Chelsea negyedében a Fémzsalus ház néven ismertté vált, a földszinti galériából kinövő, ötemeletes lakóépülete, amelynek üvegfrontja elárasztja a hosszúkás, teraszos panorámalakásokat fénnyel, leereszthető, lyukacsos fémzsaluja viszont intim, a külvilág elől elzárt teret képez.
Menekültfalu – bambuszviskó
Földrengések helyszínein évtizedek óta az első segéderőkkel együtt érkezik Ban: helyben elérhető, olcsó anyagokból, gyorsan elkészülő menedéket épít tanítványaival, 1995-ben alapított, karitatív civil kezdeményezése, az Önkéntes Építészek Hálózata égisze alatt. Az 1995-ös kobei földrengés idején feltalált, papírhengerből épített házak mintájára az 1999-es ruandai mészárlás idején a menekülteknek papírvázas sátrakat emelt, ahogy később török, indiai, japán, Srí Lanka-i földrengéseket követően ugyanezt tette – önkéntesként. A 2001-es indiai földrengés után az otthon nélkül maradóknak törmelékre alapozott, tradicionális döngölt földes, vízhatlan ponyvával fedett, átmeneti bambuszházakat tervezett.
Magánház – nejlondoboz
A világ legjobb háza címmel is kitüntették 2002-ben extravagáns, egyterű lakóépületét. A tokiói születésű, 56 éves építész tervében a japán megrendelő kérésére a család tagjai egyetlen térben tudnak közösségként és elkülönülő egyénekként működni. A Tokió melletti Kavagoe város rizsföldjének közepén álló Meztelen ház falécekkel megerősített, dupla falú műanyag borításán belül a közös térben gurítható, szobaként funkcionáló dobozterek nyújtanak menedéket. A kizárólag fekete és fehér ruhát viselő, dzsesszt és klasszikus zenét hallgató, japán történelmi könyveket kedvelő Ban saját bevallása szerint repülőn, vonaton és buszon is tervez, ami megmagyarázza jelenleg Japánban látható életmű-kiállításának gazdagságát.
