HVG, 2014. május 10.
Vég Márton
A Tankönyv-ker Kft. vezetője vagyok, egyike azoknak, akik az emberi jogok strasbourgi bíróságához fordultak a tankönyvterjesztés államosítása miatt. A tankönyvpiac „bedarálásáról” írt cikkükben az olvasható, hogy: „Ezek a cégek most ötévnyi haszonnal egyenértékű kártérítést kérnek, ami több százmillió forint.” A több százmillió igaz, a haszon azonban (sajnos!) soha nem volt ennyi, még 15 év alatt sem, nemhogy 5 év alatt. A kártérítésünk alapja egy értékbecslés, amely azt vizsgálta, mennyi államosításkor a cégek valós forgalmi értéke. Ennek az elvárt haszonhoz nem sok köze van. A három cég együttes kártérítési igénye valamivel kevesebb mint 700 millió forint, de a korábbi együttes forgalmunk majdnem 9 milliárd volt. A „haszonról” meg csak annyit, helyesen írták, hogy a kiadóktól mintegy 10-12 százaléknyi árrést kaptunk, ám ennek majdnem a fele azonnal realizálódott az iskolai tankönyvfelelősök munkájának a honorálásakor. A másik feléből éltünk mi, egyik évről a másikra. Ebből az árrésből megoldottuk azt a feladatot is, ami a Kellónak (Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.) látványosan nem sikerült.
BALOG ISTVÁN
TANKÖNYV-KER KFT. (BUDAPEST)
