A már nyugdíjasok és a nyugdíjba készülők számára is előnyökkel járó törvénycsomaggal váltotta valóra választási ígéreteit a német nagykoalíció. Az úgynevezett anyasági nyugdíj értelmében ezentúl nemcsak az 1992-ben és utána, hanem az 1992 előtt született gyerekek után is plusz szolgálati éveket számítanak be az ellátás megállapításánál. A mintegy tízmillió nőt érintő emelés évente hatmilliárd euróba kerül majd. Míg ez a keresztény uniópártok választási ígérete volt, a szociáldemokraták azért kardoskodtak, hogy bár a kötelező nyugdíjkorhatár 65 év – amit fokozatosan 67-re emelnek –, az a munkavállaló, aki 45 éven keresztül dolgozott és járulékot fizetett, már 63 évesen abbahagyhassa a munkát. Az elsősorban a középfokú és alacsonyabb végzettségűek kedvében járó törvénymódosítás korlátja, hogy az utolsó két évben nem lehetett munkanélküli az érintett. Eddig ugyanis sokan úgy játszották ki a korhatárt, hogy 63 évesen a munkaadójukkal „felmondattak” maguknak, és az utolsó két évet munkanélküli-segélyen töltve lettek teljes jogú nyugdíjasok.
Német nyugdíjreform
