HVG, 2014. július 12.
Hét Nap rovatukban írtak a lex Mocsaiként elhíresült törvényről. A jogszabályt nem ismerem, így nem tudom, hogy doktori címet vagy doktori fokozatot kíván-e „adományozni” az Országgyűlés bizonyos sportteljesítményt elért sportolóknak. Remélem, a törvényben doktori címről van szó. Ha doktori fokozatról volna, úgy az a tudományos élet megcsúfolását jelentené. Hiszen tudományos fokozatot sokszor többévi kutatómunka alapján készített disszertáció megírása, annak megvédése és nyelvvizsga megszerzése után lehet megkapni. (Igaz, ma már a felsőfokú végzettség megszerzéséhez is nyelvvizsga szükséges.) Ha csak doktori címről van szó, az más, ennél sokkal logikátlanabb törvényeket is megszavazott már a szavazógépezet. Tehát az ember-, az állat-, valamint a fogorvosok, a jogászok és a gyógyszerészek mellett a jövőben az olimpiai dobogósoknak is járhat a doktori cím (felsőfokú végzettség esetén). Kíváncsi vagyok, az elkövetkezőkben kik fognak még ilyen címet kapni? Lenne néhány ötletem. A kérdés az, hogy az egyetemi rektori megbízáshoz miért elég egy doktori cím? Amikor én jártam egyetemre, akkor az Egyetemi Tanács az akadémiai doktori tudományos fokozattal rendelkező oktatók közül választott rektort. Igaz, ez még az „átkosban” volt. (Képünkön Kovács „Kokó” István.)
GÁLL GYÖRGY
(GYÖNGYÖS)
