HVG, 2014. október 4.
Cikkük nem tért ki arra, hogy a váci fegyházban séta közben összeesett (és most, 64 évvel később rehabilitált) Bokor Lajoson kívül több olyan áldozata is volt a Rajk-pereknek, akik szintén a börtönben hunytak el. Közéjük tartozott az egyik monstre mellékper két elítéltje is: a volt „spanyolos” orvos, Kálmán András, illetve a svájci kommunista Drittenbass Antónia, alias Dobó Jánosné, aki gyermekotthonok felállításával foglalkozott. Előbbi 15 éves büntetését töltötte a váci fegyházban, amikor 1952 októberében felakasztotta magát a cellájában; halálát az ávósok betegségként állították be. A hat évet kapott Dobó Jánosné pedig a Gyűjtőfogházban kezeletlen cukorbetegségben hunyt el 1954 elején. Külön történet az elkötelezett kommunista költő Havas Endréé, aki Károlyi Mihály mellett a magyar követségen titkároskodott Párizsban (nem mellesleg rendszeresen jelentett is róla a legfelső magyar vezetésnek), ám 1950 őszén őt is lefogták kémkedés vádjával. Az után is megmaradt hívő sztálinistának, hogy 10 évre ítélték. Ő 1953 tavaszán a budapesti rabkórházban hunyt el, feltehetően őrei bántalmazása következtében. Szintén talányos a Magyar Filmiroda Rt. igazgatója, Angyal György halála, aki pár héttel az elfogását követően, még a Rajk-per „vizsgálatai” során, 1949 augusztusában veszítette életét. A hivatalos verzió szerint öngyilkos lett, de sokan úgy sejtik, inkább agyonverték.
ILLÉS JAKAB
(BUDAPEST)
