Görög bizonytalanság

Kizárta a Görögországot 2010 óta életben tartó, február 28-án lejáró 240 milliárd eurós hitelprogram meghosszabbítását Alekszisz Ciprasz görög kormányfő. Az általa vezetett Sziriza párt január 25-ei választási győzelmét követő első parlamenti beszédében a politikus a megszorítások leállítását ígérte, és követelte, hogy Németország fizessen kártérítést Athénnak a második világháborúban okozott károkért. Ciprasz kemény szavai ellenére az utóbbi két hétben lejtmenetbe került görög részvények árfolyama kedden némi emelkedést mutatott, az államkötvények elvárt hozama pedig csökkent a lapzártánk utáni, az új athéni kormány és az eurócsoport közötti első hivatalos megbeszélések hírére. Brüsszel számos kérdésben hajthatatlan, de törekedne a megegyezésre, és az athéni kormány sem akarja kenyértörésre vinni a dolgot, ám új szemléletű válságkezelési programot kíván tető alá hozni. A kiszivárgott hírek szerint Jannisz Varufakisz pénzügyminiszter a megbukott konzervatív–szocialista kormány által vállalt program 30 százalékát tíz új reformmal váltaná fel. Ragaszkodik a választási kampányban megígért jóléti intézkedésekhez és ahhoz, hogy az adósságszolgálat nélküli elsődleges költségvetési hiány a GDP 3 százalékáról az 1,49 százalékára csökkenjen, s a külföldi államadósságot hitelcsereprogram keretében mérsékeljék.