Előzetes megállapodást kötött hétfőn a Nílus vizének elosztásáról Egyiptom, Szudán és Etiópia. A Kartúmban tető alá hozott egyezség végső célja, hogy békés úton rendezzék a folyó vizének felhasználása, illetve az Etiópiában épülő, Renaissance (Újjászületés) navű vízerőmű körüli vitákat. Kairót 2013-ban meglepetésként érte a duzzasztó építésének elkezdése, a közel 5 milliárd dolláros, hatezer megawattos vízmű a legnagyobb lesz Afrikában. Addisz-Abeba a Nílusról 1929-ben, a folyó menti országok által, a britek gyámkodásával kötött megállapodás helyettesítését szeretné elérni. A szerződés ugyanis aránytalanul nagy részben Egyiptomnak és Szudánnak juttatja a Nílus vizét. Két éve Mohamed Murszi akkori egyiptomi elnök még háborúval fenyegetőzött, ha csökken a Nílus hozama, a mostani államfő, Abdelfattah al-Sziszi azonban a jelek szerint – a realitásoknak megfelelően – a tárgyalásos megoldást pártolja. Az elképesztő népességrobbanás következtében a 30 éve még csak 40 milliós Etiópia lakossága már meghaladja a 90 milliót, túlszárnyalva az egyiptomi 82 milliót. Az etióp kormány fogadkozott, hogy a Nílust csak átmenetileg tartják majd vissza – a felduzzasztásnál –, utána nem csökken a hozama, amely Egyiptom egyetlen vízforrása. A vitában a Nílus-medence többi állama is a kelet-afrikai országokat támogatja.
Alku a Nílusról
