Görög kétségek

Tízéves mélypontra süllyedt a görög betétállomány: a jegybank múlt héten közzétett adatai szerint az utóbbi három hónapban 25 milliárd euróval, 140,5 milliárd euróra csökkent a lakosság bankokban elhelyezett megtakarítása. A betétesek elbizonytalanodása annak a következménye, hogy a januári választás nyomán hatalomra került radikális baloldali kormány elutasítja a Görögországot 2010 óta életben tartó 240 milliárd eurós hitelprogram eredeti feltételeit, és a programot felügyelő három intézménnyel, az IMF-fel, az Európai Központi Bankkal és az Európai Bizottsággal nem tudott kiegyezni azokban a reformokban, amelyek nélkül Athén nem kaphatja meg a még hátralévő 7,2 milliárd eurós részletet. Az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoportnak pénteken küldte meg az Alexisz Ciprasz vezette görög kormány a listát reformjavaslatairól, amelyek elfogadásáról a testület lapzártánkig nem döntött. A tervek között nem szerepel a költségvetési kiadások visszafogása, köztük a nyugdíjak és az állami alkalmazottak bérének csökkentése, valamint a munkaerő-piaci dereguláció. Ehelyett Athén a gazdasági környezet javítására helyezi a hangsúlyt, és a korrupció visszaszorítását, valamint a magasabb jövedelműeket sújtó újabb adók bevezetését tervezi. Athén az idén az adósságszolgálat nélkül a GDP 1,5 százalékára rúgó költségvetési többlettel számol, ezzel szemben a hitelprogramban 3 százalékos elvárás szerepel.