HVG, 2015. március 10.
A Déli pályaudvar régóta húzódó (de februárban sürgőssé vált) problémája munkatársuk számítógépét is megihlette. A budapesti vasútállomások helyzete nem ma kezdődő tervezgetések és viták témája. Jól emlékszünk a Nyugati pályaudvar helyén tervezett minisztériumi negyed tervére. Munkatársuk utánajárhatott volna, hogy az ott felszabaduló területeknek – a WestEnd-parkoló néhány vágányt befedő parkolóján kívül – mi lett a sorsa. Nyilvánvaló, hogy a 150 évvel ezelőtti követelményekhez képest mára gyökeresen megváltoztak az elvárások. Az, hogy a Déli ma is az egyik legforgalmasabbnak tekintett pályaudvar, azt jelenti, hogy igény van rá. Emlékezetes, hogy az elővárosi vonalak felújításával, villamosítással, az új vonatok (Flirt) beszerzésével a korábbihoz képest mennyivel javultak a közlekedési feltételek, új menetrendet alakítottak, a korábbinál több vonat járt a Délibe. Biztosan lehet számolgatni, hogy hány átszállással lehetne a budai közönséget a város szélén kialakított pályaudvarra szállítani. De hát ez a vasútvonal már száz éve ott van! Kelenföld mai állapotában egyáltalán nem alkalmas ennek a forgalomnak az átvételére. Az üzemi fejlesztést természetesen nem lehet megspórolni. A MÁV-nak Déli pályaudvara van, beszakadó alagútbejárattal, szippantásra alkalmatlan infrastruktúrával. De ezeket nem úgy kellene megoldani, hogy bezárjuk. A felújítás forrásait pedig onnét kell biztosítani, ahol vannak.
ZARÁNDY ISTVÁN
(BUDAPEST)
