A parlamenti választáson elért győzelem ellenére sincs jó éve a finn miniszterelnöki szék várományosának, Juha Sipilának: miközben a konzervatív Centrum Párt felkészülését irányította, februárban – műtéti komplikáció miatt – meghalt legkisebb, 22 éves fia. Az 54 éves, ötgyermekes politikus néhány napra fel is függesztette a politizálást, s amikor visszatért, szemmel láthatóan több hétig megtörten folytatta kampányát.
A nyugat-finnországi Veteli városkában született Sipila négy évvel ezelőttig a sikeres üzletemberek életét élte, s azt leszámítva, hogy rövid ideig tagja volt a Centrum Párt ifjúsági szervezetének, nem igazán érdeklődött a politika iránt. Az Oului Egyetem mérnöki szakának elvégzése után az angolul is jól beszélő Sipila különféle számítógépes cégeknél dolgozott, majd 1995-ben megalapította saját it-befektetési cégét, a Fortel Investet. Bekerült több más számítógépes vállalat igazgatótanácsába is, s ő lett az egyik első olyan üzletember, aki eurómilliomossá vált a finn it-ipar egyik fellegvárának tartott Oulu térségében.
2011-re, elunva az üzleti világot, ugyanakkora lelkesedéssel vetette bele magát a politikába, mint másfél évtizeddel korábban az információtechnológiába. A Centrum Párt jelöltjeként négy éve bejutott a parlamentbe, s egy évre rá már meg is választották a szervezet elnökévé. A mostani kampányban nem ígért könnyű jövőt: folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy az évek óta válságban lévő finn gazdaságot csak akkor lehet ismét növekedési pályára állítani, ha átmeneti bérstopot vezetnek be, s jelentősen csökkentik a közalkalmazottak számát. Egyben azt is szorgalmazta, hogy az angolt – legalábbis az üzleti életben – tegyék meg hivatalos nyelvnek, s könnyítsék meg a külföldi munkavállalók finnországi letelepedését.
Másik vesszőparipája a biogazdaság fellendítése. Szerinte ugyanis a komoly papíripari hagyományokkal rendelkező Finnországnak új, szerves alapú műanyagokat, építőanyagokat, illetve üzemanyagokat kellene kifejlesztenie, s ezzel egy évtized alatt kétszázezer új munkahely keletkezne az országban. Privatizációs bevételekből másfél milliárd eurós állami alapot hozna létre, melyből Helsinki támogatná a korszerű technológiákat alkalmazó startup cégeket. „Az biztos, hogy Sipila a jelenlegi miniszterelnöknél sokkal jobban tudja, hogyan működik az ipar” – értékelte a politikus személyiségét Raimo Loivo, a Helsinkiben lévő Aalto Egyetem professzora.
A Centrum Párt nagyon sokat köszönhet új vezérének: a felmérések szerint a választók nagy része az üzletember-politikus szerénysége, illetve újszerű javaslatai miatt voksolt a hivatalban lévő szivárványkoalíció ellen. A várhatóan május első felében hivatalba lépő Sipila elődjével, Alexander Stubb-bal ellentétben nem támogatja hazája NATO-tagságát, viszont már bejelentette, hogy Finnország a gazdasági nehézségek ellenére is növelni fogja katonai kiadásait.
Ő lehet egyébként az első finn miniszterelnök, aki hajlandó lesz együttműködni az EU-szkeptikus, radikális jobboldali párttal, az Igaz Finnekkel. Ez pedig azt jelentené, hogy még inkább megnehezülne Görögország euróövezetben tartása: az Igaz Finnek szerint Athént ki kellene zárni a közös valutát használó államok csoportjából, s ezért a párt ellenez minden olyan javaslatot, amely újabb uniós pénzt juttatna Görögországnak.
A leendő miniszterelnök kedvenc hobbija a fagázzal kísérletezés. A fa alapanyag elégetése során, oxigénszegény környezetben keletkező gázzal először a nyaralójában próbálkozott: mivel sokallta az áram bevezetésének költségeit, saját tervei alapján fagázerőművet épített. Fagázhajtású autót is készített, s amikor már kitapasztalta, hogyan éri el a legjobb eredményt, újabb céget alapított fagázerőművek gyártására. Már létre is jött az első ilyen fűtést alkalmazó, tízházas ökofalu az Ouluhoz közeli Kempelében. Ahogy az üzletben, a vallásban is a saját útját járja Sipila, aki olyan lutheránus közösséghez csatlakozott, ahol a tagok egymásnak gyónják meg bűneiket.
