HVG, 2015. május 16.
Köztudott, hogy a demográfiai adatok sok helyen indokolttá tették az iskolabezárásokat és -összevonásokat. Ezt, az érintetteknek fájó „csomagot” Hódmezővásárhelyen, az akkori városvezetésnek sikerült a Vásárhelyi Modell nevű gyönyörű pántlikával ellátni. Vásárhelyen sokan úgy gondolják, hogy ez nem egyéb, mint kommunikációs trükk: népszerűtlen intézkedést óriási sikernek eladni. Az elbocsátott tanárokat meg is alázták, amikor bátor huszárvágással megszüntették a város összes általános iskoláját, majd újakat alapítottak, miközben azt mondták, hogy az igazgatók kiválaszthatják a legjobb pedagógusokat a túlkínálatból. Természetesen az igazgatók többsége a saját kollégáit választotta. Így akinek megszűnt az iskolája, azzal is szembesülnie kellett, hogy ő csapnivaló tanár is, nem csak munkanélküli. Az integráció sikerével kapcsolatban pedig mindent elmond, hogy az egyik körzeti iskolából lett katolikus általános iskola, és a városban addig nem túl népszerű, kis létszámú osztályokat indító református általános iskola hirtelen óriási népszerűségnek kezdett örvendeni. A folyamat azóta sem állt meg, mindkét iskola a korábbinál több osztályt indít az apadó gyermeklétszám ellenére, és kinőtte a régi épületét, terjeszkedik. Ezekben az iskolákban nincs ugyanis integráció. Az is nagyon beszédes tény, hogy az integráció élharcosa, maga Lázár János sem az egyik jól felszerelt integrált iskolába járatja a gyermekeit, hanem a katolikusba. Nagyobb ellenállás, tüntetés pedig azért nem volt, mert Vásárhelyen mindenki fél.
NAGY SÁNDOR
(HÓDMEZŐVÁSÁRHELY)
