HVG, 2015. június 13.
Cikkük a tényekre támaszkodva elemzi a helyzetet, szembeállítva a „trojka” követelményeit és a görög kormány alapvető preferenciáit. Nem kérdőjelezik meg a hitelezők és az uniós vezetők állítását, hogy az adósság oka a „túl bőkezű” görög szociális és nyugdíjrendszer, valamint az általános adócsalás, miközben nem esik szó a görög oligarchia által az offshore pénzintézetekbe kisíbolt eurómilliárdokról, a NATO-tagállamok többségéhez képest kirívóan magas görög katonai kiadásokról, amelyekből éppen a fegyvert exportáló uniós „befizető” országok (Németország) húznak hasznot, vagy az athéni olimpia túlköltekezéséről. A cikk utolsó bekezdése utal azonban arra, hogy a sorozatos segélycsomagok és „reformok” semmit nem javítottak az ország helyzetén, az adósság egésze visszafizethetetlen. Joseph Stiglitz és számos más elismert közgazdász az adósság egy részének eltörlésére vonatkozó javaslatát támasztja alá egy athéni parlamenti bizottságnak időközben nyilvánosságra hozott jelentése is. Ez nem csupán illegitimnek minősíti ugyanis a görög adósság jelentős részét, de szakmai és morális szempontból is súlyosan elmarasztalja a „trojkát”, amely Görögország megsegítése helyett abban működött közre, hogy a görög magánadósságokat államadóssággá konvertálják, nem törődött a brutális társadalmi hatásokkal, és nemhogy csökkentette volna, de jelentős mértékben növelte a görög államadósságot. Ugyanabban a számban a görög helyzetről szóló véleményük egy egész népet minősít saját uralkodó osztályának viselkedése alapján. Az amúgy bírált populizmus tipikus eszköztárát használva, tudatosan hamis állításokat sorakoztat fel: a Sziriza jobboldali koalíciós partnerének szándékos összemosása a náci Arany Hajnallal; mély hallgatás arról, hogy a „görögök” – valójában a korábbi görög politikai-gazdasági elit – eurózónába való belépéskor elkövetett hamisításait olyan globális „szuperbankok” segítették, mint a Goldman Sachs; hogy az euróválság kitöréséig az EU vezetése cinkosa volt a felvett kölcsönöket a saját zsebébe ömlesztő és offshore pénzintézetekbe kicsempésző görög oligarchiának és a felelőtlen hitelezést folytató európai bankoknak. Ilyen hangnemű „vélemények” eddig nem a HVG-ben, hanem bizonyos honlapokon voltak honosak.
HRABÁK ANDRÁS
(BUDAPEST)
