HVG, 2015. július 11.
Elszomorító a rendszerváltozás 25. évében arról olvasni, hogy évekig tartó csatákat kell vívni a zöldhatósággal a környezeti alapadatok nyilvánosságáért. Felfrissítettem romló memóriámat az egykor a HVG-től beszerzett CD-archívummal, és láss csodát! 1995 júniusában közzé tudták tenni a huszonöt legnagyobb környezetszennyező listáját, mégpedig külön bontva a víz- és a légszennyezőket, s természetesen a felsorolt cégekre kirótt bírságokat is közölték. Táblázatukhoz nem más, mint az azóta a nyilvánosság ellen fordult, jogsértő határozatai miatt bíróságokon sorozatban elmarasztalt országos zöldhatóság szolgáltatta az adatokat. Abban az évben – történetesen egy héttel cikkük megjelenése után – jelent meg, többéves egyeztetés végtermékeként az ország első, konkrét, számon kérhető előírásokat tartalmazó környezetvédelmi törvénye. Amelynek hivatalosan meg sem említett huszadik évfordulóját az önálló környezetvédelmi minisztérium és önálló területi zöldhatóságok nélküli Magyarországnak valóban nincs oka ünnepelni. Az unióban ez a kormányzati szereposztás példátlan, ennyiben tehát helyes, hogy a hungarikumokért felelős államtitkár felügyeli ezt a szakterületet.
SZALAY GÁBOR
(BUDAPEST)
