A világgazdaság kétötödét kapcsolja közös piacba a Csendes-óceáni Partnerségről (TPP) szóló megállapodás, amelyet több mint hétévi tárgyalás, majd öt napig szinte folyamatosan tartó egyeztetés során hozott tető alá 12 ország. A hétfőn bejelentett egyezség csaknem 18 ezer termék és szolgáltatás előtt bontja le a vámakadályokat, és meghatározza a kereskedelmi és szabályozási alapelveket a résztvevők – az USA, Kanada, Mexikó, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Brunei, Malajzia, Szingapúr, Vietnam, Chile és Peru – számára. A TPP egyben hozzájárul az USA geopolitikai céljához is, hogy az ázsiai és csendes-óceáni térségben szorosra fűzött gazdasági szövetséget hozzon létre Kína expanziójának megfékezésére. Az USA számára előnyös, hogy agrártermékei, technológiai cégei és gyógyszerei előtt új piacok nyílnak meg, ahol erősítik a szabadalmak védettségét. A TPP Obama elnökségének egyik legfontosabb öröksége lehet, ha sikerül átverekedni a megállapodást a kongresszuson. A Fehér Ház nemrég elérte ugyan, hogy a harminc fejezetből álló szerződésről gyorsított eljárásban tárgyaljon a törvényhozás – vagyis módosítást nem lehet benyújtani, csak igennel vagy nemmel szavazni –, ám mindkét párt esetében kiszámíthatatlan a TPP támogatóinak köre. A helyzetet még bonyolultabbá teszi, hogy beindult az elnökválasztási kampány, ami tág teret ad az alku populista élű kritikájának.
TPP-alku
