Elszámolt adósillúziók

Fejenként átlagosan 393 ezer forintot fizettek vissza a bankok az egykor devizaalapú hitelt felvevőknek. A jelzáloghiteleseknek sokkal többet, 718 ezret, másoknak, például a gépjármű- vagy a személyi hitelek adósainak pedig átlagosan 201 ezret. Így vonta meg a bankok és az ügyfelek közötti, idén április végéig lezárult első nagy elszámolás mérlegét kedden Freisleben Vilmos, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Az akcióban a hitelintézetek 1,9 millió szerződésre összesen 734 milliárd forintot térítettek vissza az egyoldalú kamat- vagy díjemelések, illetve az árfolyamrés alkalmazása miatt. Az összeg nagyobb része, 549 milliárd forint a még fennálló tartozást csökkentette (66 ezer kölcsön esetében annyira, hogy az ügyfélnek nem is maradt adóssága), míg 185 milliárdot készpénzben kaptak vissza az ügyfelek. A monstre elszámolás következő, várhatóan november végéig lezáruló fázisában az egy szerződésre eső átlagos visszatérítés bizonyosan csökken – ez azokra érvényes, akik éltek a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével, illetve a nem devizaalapú kölcsönök adósaira. A végtörlesztőknél nem volt automatikus az elszámolás, kérni kellett, és ezt a 168 ezer érintettből 103 ezren tették meg. Az MNB október végén publikált tanulmánya szerint azonban az adósválságnak nincs vége: csak a jelzáloghitelek közt 144 ezer olyan van, amelyet az adós egyáltalán nem törleszt. E hitelek 55 százalékát a pénzintézetek már felmondták és átadták követeléskezelőknek. A jegybank szerint az ilyen helyzetbe került ügyfeleken a meglévő mentőövek (Nemzeti Eszközkezelő, magáncsőd intézménye, banki adósságkönnyítő programok) nem segítenek.