A japán gazdaság a harmadik negyedévben éves szinten 0,8 százalékkal zsugorodott, ami az előző három hónap 0,7 százalékos mínusza után azt jelenti, hogy az országban újra beköszöntött a recesszió. Ez az ötödik visszaesés az utóbbi hét évben, és a második azóta, hogy Abe Sinzo miniszterelnök 2012 decemberében a növekedés újraindításának ígéretével hatalomra került. Az Abenomics nevet viselő gazdaságpolitika a költségvetési kiadások növelésével és kivételes monetáris lazítással kezdődött. A japán jegybank évi 650 milliárd dollár értékű kötvényvásárlással pumpál pénzt a gazdaságba, az államadósság pedig az idei év végére eléri a GDP 250 százalékát, ami a fejlett ipari országok körében a legmagasabb. Akadozik viszont a reformok harmadik szakasza, a gazdaság szerkezetátalakítása, a piaci liberalizálás és a vállalatok kockázatvállalásának ösztönzése. Nem sikerült lazítani a munkaerőpiacot gúzsba kötő szabályozáson és megszokáson sem, az állástalanok aránya hiába csökkent 3,4 százalékra, az újonnan felvettek zömmel részmunkaidős lehetőséget kaptak. Ez nem segít a GDP gyarapodásában 60 százalékos súllyal szereplő lakossági fogyasztás bátorításában, a vállalatok pedig a harmadik negyedévben 1,3 százalékkal csökkentették tőkeberuházásaikat, miközben 2900 milliárd dollárnyi készpénztartalékon ülnek. A jen Abe kormányfősége alatt 30 százalékot gyengült, amiből az exportőrök hasznot húztak ugyan, de az import drágulása visszafogta a hazai vásárlóerőt.
Japán recesszió
