„A horvát épületeket kívánom szolgálni” – mondta rövid, de papírról felolvasott bemutatkozó beszédében Tihomir Oreskovic, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a független jelölteket tömörítő Most (Híd) választási szövetség közös miniszterelnök-jelöltje. A mondat nem véletlenül tűnik sutának: Oreskovic a polgárok szót akarta használni, és csak nyelvbotlás volt, hogy a horvátul hasonlóan hangzó „épületek” szót ejtette ki. A nagy feltűnést keltő hiba oka az, hogy az 1966-ban Zágrábban született Oreskovic szülei 1968-ban gyermekükkel a kanadai Hamiltonban telepedtek le, s az angol nyelvi környezetben felnőtt fiú a mai napig nem tanult meg tökéletesen horvátul: akcentussal és viszonylag sok nyelvtani hibával beszéli anyanyelvét. Ezért rögtön támadások is érték, amint Kolinda Grabar-Kitarovic államfő bejelentette, hogy megbízza a kormányalakítással. Az internetes kommentelők tömegesen panaszkodnak, hogy „kanadait kapunk miniszterelnöknek”.
Igazság szerint nem is nagyon tévedtek. A szülőhazájában gyakorlatilag teljesen ismeretlen leendő horvát kormányfő az Ontario tartományban lévő McMaster Egyetemen kapott 1989-ben vegyészi diplomát, majd Kanadában szerzett pénzügyi mesterfokozatot is. 1992-ben a kaliforniai Eli Lilly gyógyszergyár kanadai leányvállalatánál helyezkedett el, majd a kanadai Novopharmhoz ment át. Még akkor is ott maradt, amikor az izraeli Teva felvásárolta a céget, s Oreskovic hűségét komoly feladatokkal hálálta meg az új tulajdonos. 2009-ben a Teva Kelet-Európáért és Közel-Keletért felelős pénzügyi igazgatójává nevezték ki, majd 2012-ben megtették a cégcsoporthoz került horvátországi Pliva gyógyszergyár Délkelet-Európáért felelős elnökévé. Tavaly újra váltott: Hollandiába tette át a székhelyét, és a Teva generikus gyógyszerekkel foglalkozó részlegének pénzügyi vezérigazgatójaként helyezkedett el. Horvátországi tevékenységét egyébként nem mindenki helyeselte, bírálói azt vetették a szemére, hogy miközben a Teva kunamilliárdokat szivattyúzott ki a Plivából, a cég horvátországi alkalmazottainak száma 7500-ról az ötödére zuhant, és visszafejlesztették a kutatási részleget is.
Sokan azt sem értik, hogyan lehet valaki úgy Horvátország kormányfője, hogy a különféle közösségi oldalakon még mindig „Tim Oreskovicként” és kanadai állampolgárságú felhasználóként szerepel. Viszont akik támogatják, azt mondják, az angol mellett franciául is jól beszélő, négygyermekes családapa nagyszerűen ért a csapatépítéshez, és kiváló az együttműködési képessége is. Ismerősei szerint precíz, megfontolt ember, s üzletemberi kvalitásaival képes lehet arra, hogy javítsa a 2013 óta EU-tag Horvátország nem túl jó nemzetközi megítélését.
A politikával eddig egyáltalán nem foglalkozó Oreskovic egyértelmű tapasztalatlanságának hasznáról, illetve káráról megoszlanak a vélemények. Sokan úgy vélik – köztük Jadranka Kosor volt miniszterelnök –, hogy a magát technokratának tartó kormányfőjelölt alkalmatlan a tisztség betöltésére. Mások szerint viszont épp itt az ideje, hogy végre ne pártkatona, hanem az üzleti világban megedződött menedzser próbálja meg kivezetni a 4,7 millió lakosú országot az évek óta tartó gazdasági válságból.
Oreskovic kijelölésében az is közrejátszhatott, hogy a tavaly november eleji horvátországi választásokon holtverseny alakult ki a nagy bal-, illetve jobboldali pártszövetség között. A mérleg nyelvét játszó Most pedig csak olyan miniszterelnök megválasztásához járul hozzá, aki nem kötődik a politikához. Mindenesetre a horvátországi meleg és leszbikus közösség is üdvözölte Oreskovic jelöltségét: szerintük az a tény, hogy a megbízott üzletember eddigi pályafutását multinacionális cégeknél töltötte, a kisebbségekkel való toleranciára nevelte őt, ez pedig hiánycikknek számít a mai Horvátországban.
Bár Oreskovic még nem adott nagyobb interjúkat, eddigi megnyilvánulásai alapján Zágrábban arra számítanak, ha kormányával elnyeri a szábor támogatását, akkor az állami szektor leépítését, az egészségügy átalakítását, illetve a nagyobb infrastrukturális befektetések felgyorsítását szorgalmazza majd. Ezek közül is leginkább a Zágrábot és Rijekát (Fiume) összekötő új vasútvonal lefektetésére, a Krk szigetére már hosszú ideje tervezett LNG-terminál megépítésére, illetve a horvát mezőgazdaság központjának számító Kelet-Szlavónia öntözési rendszerének fejlesztésére van a legjobb esély.
