HVG, 2015. december 12.
Cikkük kapcsán meg kellene említeni az áltudományos módszer(ek) terjedésének egy fontos okát, amelyről a témával kapcsolatos internetes oldalakon megjelenő hozzászólások is tanúskodnak. Amint Önök is írják, az áltudományos „alternatív” terápiáknak a hazainál „jobban teljesítő” egészségügy és tájékozottabb közvélemény esetén is nagy táboruk van. A közvéleménynek a „hivatalos pecséttel” ellátott gyógyszerek/terápiák iránti fokozódó bizalomvesztéséről van szó, annak ellenére, hogy ezek engedélyezése elvileg igen szigorú normák szerint történik. Az üzleti szempontok elsőbbsége azonban nem maradt hatástalan a szabályozásra sem. Franciaországban előfordult, hogy egy neves gyógyszermulti politikai kapcsolatai révén, az egészségügyi hatóságokat manipulálva érte el számos, halálos mellékhatást okozó gyógyszerének további piacon tartását, noha előzőleg egy évtizeden át halmozódtak a gyanút keltő adatok. Az eset kapcsán olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy a társadalombiztosítás által évente befogadott új gyógyszereknek legfeljebb 10-20 százaléka érdemelne tb-támogatást. A bírálatok érintették a nagy gyógyszercégek fejlesztési stratégiáját is, amely a fizetőképes piacokra koncentrál a tömeges szükségletek helyett, és számos esetben kis kémiai módosításokkal éri el lejárt védettségű szerek új néven szabadalmaztatott, drága készítményekkel való felváltását, ugyancsak hatósági „együttműködéssel”. Egy másik, gyakran alkalmazott módszer a saját szakterületükön komoly tekintélyt élvező, „véleményvezér” orvosok különféle „tudományos támogatásokkal” történő elkötelezése egy adott gyártó és annak készítményei mellett. Nem meglepő, ha a tájékozottabb állampolgár, de számos gyakorló orvos sem bízik azokban a hatóságokban vagy tekintélyekben, amelyeket-akiket a Big Pharma ilyen mértékben befolyásolni tudott, és mindez árnyékot vet az őket hitelesítő tudományra is. A tudománynak és az azon alapuló szabályozásnak az üzlettel és politikával való összefonódása, kompromittálódása legalább akkora kárt okoz, mint a puszta tájékozatlanság (és ez nem csupán az egészségügyre igaz). Az említett bizalomvesztésnek és az áltudomány terjedésének a homeopátia népszerűségénél sokkal veszélyesebb következményei is vannak, például a védőoltások divattá váló elutasítása, ami hosszabb távon fertőző betegségek újraelterjedéséhez vezethet. Az áltudománnyal szembeni médiaoffenzíva, a természettudományos közoktatás fejlesztése és az áltudományon alapuló üzlettel szembeni jogi fellépés mellett legalább ilyen jelentősége lenne a gyógyszerbotrányokból származó tanulságok levonásának, a bizalom fokozatos visszaszerzésének is. Az üzleti-politikai összefonódástól való szigorú, a közvélemény számára is jól látható távolságtartással tehetné a legtöbbet az orvostársadalom a bizalom visszaszerzéséért és ezzel az áltudományos nézetek visszaszorításáért.
HRABÁK ANDRÁS
(BUDAPEST)
