Kínai sokk

Újra idegessé váltak a nemzetközi részvénypiacok, miután kedden 6,4 százalékot zuhant a sanghaji tőzsde összesített indexe. A kínai részvények az idén eddig már értékük több mint ötödét, tavaly nyár óta pedig a felét elveszítették. A sanghaji tőzsde ugyan nem reprezentálja úgy a kínai gazdaságot, mint a legtöbb nyugati társa, mégis mindenütt aggódnak a hatalmas ázsiai ország növekedésének lassulása miatt. A félelmeket erősíti az olajár tartós esése is. A kínai GDP tavaly 6,9 százalékkal gyarapodott, ami negyedszázada a leggyengébb teljesítmény. Az olajpiacon pedig a túlkínálat – amit csak fokozhat Irán visszatérése exportőrként – már hordónként 30 dollárra, sőt átmenetileg az alá is lenyomta az árat. A kínai kereslet csökkenését más nyersanyagok is megszenvedik, ami a kitermelő országokban – például az amúgy is ezer bajjal küzdő Brazíliában – okoz gondokat. A nyaktörő növekedés idején felépített kínai kapacitások elképesztő méretére jellemző, hogy a pekingi kormány vasárnap bejelentette: 100–150 millió tonnával csökkenti az ország éves acéltermelését. Kína állítja elő a világon a legtöbb acélt, tavaly 804 millió tonnát, míg a mögötte második Japán éves termelése 110,7 millió.