HVG, 2016. február 20.
Meglepett a cikkükben bemutatott grafikon, amely szerint Svédországban egyetlen év alatt egyharmaddal nőttek az egészségügyi közkiadások 2011-ben. Ilyen brutális ugrás egyetlen más ország idősorában sem látható, és nehéz is elképzelni, hogy a példaszerűen működő svéd állami egészségügyben mi okozhatott robbanásszerű költségnövekedést. De utánanéztem, és kiderült, helyesen idézik az OECD-statisztikát. Egyetlen apróság kerülte el a figyelmüket: a 2011-es adat mellé biggyesztett „B” betű, ami a jelmagyarázat szerint törést jelent, ám ennek magyarázatára nem tér ki a forrás. A svéd statisztikai hivatal munkatársa viszont kérdésemre e-mailben fényt derített a rejtélyre: tavaly óta új módszertan szerint számítják a hosszú távú ápolási költségeket (több szolgáltatás, amit korábban szociális kiadásként könyveltek el, azóta egészségügyi kiadásnak számít), ám az adatokat visszamenőleg csak 2011-ig tudták rekonstruálni. Magyarul: a svéd egészségügyi közkiadások idősorában a 2010-es és a 2011-es adat nem hasonlítható össze, ugrás van, de nem a kiadásokban, hanem a számítási metódusban.
FELSŐÖRSI PÉTER
(BUDAPEST)
