Április 15-én tér vissza a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottsága arra a jelentésre, amelyet egyik tagja, a jobbikos Nyikos László készített a bankok bankjának ingatlanvásárlásairól. Múlt pénteki ülésén a testület nem találta elég konkrétnak Nyikos kritikai észrevételeit. A bírálatok fókuszában a pesti Eiffel Palace megszerzése áll. A jegybank és az általa kistafírozott alapítványok nehezen indokolható ingatlanvételei közé tartozik a tiszaroffi Borbély-kúria, a balatonkenesei MÁV-üdülő, az egykori Kémiai Kutatóintézet épülete, a Luxus Áruház, a Vár alatti Vízház és egyéb különleges, történelmi, milliárdos értékű fővárosi ingatlanok megvásárlása. Mindezeknek a felújítása is többmilliárdos kiadás lesz – hogy mennyi, azt eltitkolhatja az MNB, ha Áder János köztársasági elnök aláírja a jegybanktörvény múlt héten elfogadott módosítását, amely megengedi a jegybanki érdekeltségek és alapítványok gazdálkodásának titkosítását. Az újabb politikai csörtét kiváltó rapid törvényátírással még Kövér László fideszes házelnök sem ért teljesen egyet – noha alírta –, mivel ő is közpénznek tartja az MNB által alapított szervezetekbe helyezett összegeket. Surányi György korábbi jegybankelnök a minap az ATV-ben azt mondta, hogy a jegybanknak a forint gyengüléséből szerzett árfolyamnyereségét nem luxuskiadásokra, hanem – sokkal előbb és nagyobb mértékben – a devizaadósok terheinek mérséklésére kellett volna felhasználni.
Húzódnak az MNB ingatlanügyei
