A gazdasági növekedés ösztönzésére az Európai Központi Bank (EKB) a legfontosabb refinanszírozási kamatlábát zéróra, az irányadó betéti kamatát pedig mínusz 0,4 százalékra csökkentette, azaz az utóbbinál a bankoknak kell fizetniük az EKB-nál elhelyezett pénzért. Mario Draghi, az EKB olasz elnöke azt is bejelentette, hogy az eszközvásárlás havi összegét 60-ról 80 milliárd dollárra emelik, és az államkötvények mellé bevonják a megbízható vállalati kötvényeket is. Döntés született arról is, hogy az EKB mínusz 0,4 százalék mellett négyéves lejáratú kölcsönt kínál a kereskedelmi bankoknak, ha azok hitelezésre használják a pénzt – vagyis az eurózóna jegybankja fizet a pénzintézeteknek, hogy kölcsönözzenek tőle. Minderre az után került sor, hogy a friss előrejelzés szerint az idén a 19 EU-tagország alkotta eurózónában az infláció csupán 0,1 százalék lesz, így a mértéke már harmadik éve elmarad a célként meghatározott 2 százaléktól. A túl alacsony áremelkedés – vagy a csökkenés, a defláció – visszafogja a gazdasági növekedést, aminek mértéke 2016-ban alig 1,4 százalék lehet az euróövezetben. A világgazdaság egészében is félnek a válság visszatértétől, mert lassul a kínai növekedés, és a japán gazdaság sem képes magára találni, amit megszenvedhet a fellendülés jeleit mutató USA is. A piacokon ezért arra számítanak, hogy az USA jegybankjának szerepét betöltő Fed egyelőre nem emeli tovább az irányadó kamatlábat.
Az EKB tovább lazított
