HVG, 2016. március 12.
„A kormány mostanáig nem használta arra a hatalmát, hogy beavatkozzék egyedi bírói ügyekbe” – jelentette ki Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a vele készült HVG-interjúban. Majd még rá is erősített: „Direkt utasítással vagy egy telefonnal még Magyarországon sem mondhatná meg senki egy bírónak, hogy milyen döntést hozzon.” Kétségtelen, én sem tudok róla, hogy előkerült volna olyan hangfelvétel, titkos miniszteri ukáz, bírói talár zsebébe gyűrt cetli stb., ami egyértelműen bizonyítana egy ilyen – teljesített – kormányzati megrendelést. De Ligeti tudhatja a legjobban, hogy akárcsak a korrupció, a bírók esetleges kormányzati utasítása esetében is aligha lehetne érdemi megállapításokat tenni kizárólag közvetlen, egyértelmű bizonyítékok alapján. Mégis, a Transparency – nagyon helyesen – számos más információ (felmérések, közvélemény-kutatások stb.) felhasználásával igyekszik megsaccolni a korrupció mértékét egy-egy országban. Ha a bírók esetleges kormányzati utasítását is ilyen alaposan kutatta a szervezet, akkor közzé kéne tennie a kutatási jelentést és annak negatív eredményét, nevezetesen, hogy mai tudásunk szerint sem közvetlen, sem közvetett bizonyíték nincs arra, hogy Magyarországon a kormányzat akár egyetlen esetben is eredményesen utasított – „kért” – volna egy bírót valamilyen döntés meghozatalára. Ha viszont ilyen kutatást eddig nem végzett a Transparency, javaslom, kezdjen hozzá: hirdesse meg honlapján utasításgyanús bírói döntések gyűjtését – garantáltan nem lesz hiány érdekes történetekben.
FELSŐÖRSI PÉTER
(BUDAPEST)
