Rekordhiány, kettős értelemben

Az államháztartás tényleges bevételeit és kiadásait tartalmazó pénzforgalmi mérleg tavaly 1193,7 milliárd forint hiánnyal zárt, ami meghaladja a GDP 3,5 százalékát. Ez 2011 óta a legnagyobb összegű és arányú deficit. Ugyanakkor az uniós elszámolású hiány mindössze 625,5 milliárd forint, a GDP 1,9 százaléka. Ez a rendszerváltás óta még egyetlen évben sem volt ennyire alacsony. A kettős rekordban megmutatkozó különbözet magyarázata, hogy az uniós mutatóban az idei évre megítélt, ám viták miatt nem folyósított EU-támogatásokat el lehet számolni bevételként. Az államadósság az év végén 880 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, összesen 25 394 milliárd forint volt, a GDP 75,3 százaléka. Az Európai Bizottságnak elküldött jelentés szerint az államháztartás pénzforgalmi hiánya az idén 1110,7 milliárd forint lesz, az uniós mutató szerint pedig 704 milliárd. Ebből következően jövőre csak erőteljes megszorítások árán lehetne kiegyensúlyozott, a kormányfő szavaival élve „nullás” költségvetést összeállítani. Ez Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint „hároméves kitekintéssel” valósulhat meg – vagyis majd a következő országgyűlési választások után.