Görög adósságválság

A nyugdíjreform, a befagyott hitelek kezelése, a személyi jövedelemadó emelése, a privatizációs bevételek – minderről lapzártánkig nem jutott közös nevezőre Athén a hitelezőivel, vagyis az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel. Egy hét múlva ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy még az uniós pénzügyminiszterek április 22-ei ülése előtt tető alá hozzák a megállapodást a harmadik mentőcsomag felülvizsgálatáról. Ennek hiányában Athén nem juthat hozzá a tavaly júliusban jóváhagyott 86 milliárd eurós, három évre szóló mentőcsomag következő, 5 milliárd eurós részletéhez. Ebből 3,5 milliárd eurót az EKB-val és a Valutalappal szemben júliusban lejáró tartozásainak visszafizetésére kellene fordítania. Athén egyelőre elutasítja a hitelezőknek azt az elképzelését, hogy vegyenek vissza a nyugdíjasok járandóságából és kiegészítő juttatásaiból. A görög illetékesek alacsonyabb szinten húznák meg a jövedelmek adómentességének határát, mint a hitelezők. Athéni számítások szerint a privatizációból a legjobb esetben is mindössze 15 milliárd euró folyna be a hitelcsomagban kikötött 50 milliárddal szemben.