Szerző:
„A pekingi olimpiát megelőző 2-3 évben elvesztettünk döntőket, ráadásul kétszer ugyanazon ellenfél ellen. A fiúk attól féltek, hogy Pekingben újra ki fogunk kapni. (…) Kikerestem hát azokat a szakmai tévedéseket, amelyek miatt e döntőket elveszítettük, és elkezdtünk rajtuk dolgozni. Ebben a pillanatban a fiúknak megint lett egy fogódzkodójuk, tudták, hogy nem a jobb ellenfél miatt kaptunk ki a két döntőben, hanem mert mi valamit rosszul csináltunk. Ha pedig jól csináljuk, akkor nyerni fogunk. Ezzel a csapat vissza is nyerte magabiztosságát, aminek köszönhetően megnyerte az olimpiát. Ha valaki nem a környezetében keresi a hibát, hanem legelőször saját magában, az – legyen szó tanulásról vagy sportról – előre lép” – mutat rá Kemény Dénes egykori vízilabda szövetségi kapitány a 2008-as olimpiai siker titkára.
Hogy mi e történet tanulsága egy cég vagy akár egy diák számára? Az, hogy megfelelő szemléletmóddal és hozzáállással az akadályok még több munkára és nagyobb kitartásra sarkallnak, ami idővel magával hozza a sikert is – mutat rá Bincze Bea a Business Coach trénere.
Fejlődési kontra rögzült szemlélet
Carol S. Dweck pszichológusnő Szemléletváltás – A siker új pszichológiája című könyvében mutatta be azt a kétfajta szemléletmódot, ami kulcsfontosságú szerepet játszik képességeink kiteljesítésében.
Fejlődési szemléletmódú embereknek azokat nevezzük, akik felismerik, hogy képesek akár személységük alapvető vonásait is jelentős módon megváltoztatni. Dweck kutatásai során azt találta, hogy ezek az emberek idővel többet érnek el. Mivel nem aggódnak mindig amiatt, hogy meglévő képességeiket bizonyítsák, ezért nyitottabbak a kihívásokra, több erőfeszítésre hajlandóak és kitartóbbak. A kudarcokat kihívásnak tekintik, ami bátorságra sarkallja őket, nem pedig annak jeleként értelmezik, hogy nem elég intelligensek, tehetségesek.
Ezzel szemben a rögzült szemléletmódú emberek úgy vélik, személyiségük nem változtatható, vagy ha mégis, csupán néhány területen képesek változásra. Ez a fajta gondolkodásmód vállalatokat is jellemezhet: az itt dolgozó emberek kiskapukat keresnek, versengenek, visszatartanak információkat, és csalnak, hogy előbbre jussanak. A rögzült szemléletű cégek az embereket egymás ellen fordítják, ahelyett, hogy több lehetőséget teremtve innovatívabbá tennék őket.
Valami megváltozott
Dweck könyvének 2006-os megjelenése óta a világgazdaságot pénzügyi válság rázta meg, ami után egyre többen ismerték fel a változtatások szükségességét. „A világ gyorsan változik, eddig soha nem látott tempóban folyik az innováció. Fontos, hogy gyorsan felfedezzük a hibákat, hogy előre felismerjük, mi nem működik tovább a jövőben. Sok üzleti vezető gondolja úgy, hogy a fejlődési szemléletmód alapvető fontosságú e kihívások megoldásához” – mutat rá a pszichológusnő. Egyre több cég hozza létre saját fejlődési szemléletmód projektjét, különösen olyan szervezeteknél kiemelt az érdeklődés, ahol hagyományosan nem vállaltak kockázatokat, és nem tolerálták a hibákat.
A változás, változtatás olyan aprónak tűnő lépésekkel kezdődik, mint a visszajelzés, a dicséret helyes módja, vagy a kudarcok és sikerek helyes feldolgozása és természetesen annak elfogadása, hogy a szemléletmódunk valóban bármikor megváltoztatható! Döntés kérdése, hogy hogyan akarunk élni.
Bincze Bea teljes cikke a HVG Business 2014/3. szeptemberi számában jelent meg.