Szerző:
HVG: Mi a különbség a hatásgyakorlás és a manipuláció között?
PK: Jelenleg a Grow Tanácsadó cég kommunikációs trénere vagyok, de műsorkészítőként van húsz év hatásgyakorlási tapasztalatom a médiából is – tudom mi a „vékony jég”. Egyes iskolák szerint minden, ami tudatos hatásgyakorlás, az már manipuláció.
HVG: Ez esetben hogyan maradhatunk etikusak?
PK: Aki hatást szeretne gyakorolni, az nyilván szeretné, hogy a másikban ne keltsen ellenérzést. Tehát, akár a tudatos, akár a tudatalatti elméjére hatunk a másik embernek, az etikusság küszöbkritériuma, hogy őszinte vagyok-e, hiteles információkat adok-e és arra törekszem-e, hogy mind a kettőnknek jó legyen. Ha ezek rendben vannak, akkor az etikus hatásgyakorlás berkein belül maradtam.
HVG: Milyen apró trükköket tudunk bevetni?
PK: Robert Cialdini és munkatársai rengeteg ügyes fogást gyűjtöttek össze. Például vicces a „nem egész számok hatalma”. Hogyha azt mondom valakinek, hogy 22 perc múlva találkozzunk, akkor nagyobb eséllyel fog pontosan érkezni, mint hogyha azt mondom, hogy fél óra múlva legyen ott valahol. Hasonló elv érvényesül a határidőknél: senki nem szereti a rövid határidőt, mégis sokkal nagyobb százalékban végzik el az emberek a kiadott feladatot, ha csak pár óra/nap áll a rendelkezésükre. Amikor kreatív ötletelésre hívunk valakit, olyan helyiséget érdemes választani, aminek nagyobb a belmagassága, tehát a gondolkodásnak nagyobb teret ad; míg ha valakivel célirányos, eredményorientált megbeszélést tervezünk, akkor érdemesebb alacsonyabb plafonú helyiséget választani, tehát egy olyan teret, ami szorítóbb érzést ad. Ez például tipikusan egy tudat alatt ható tényező. A hatásgyakorlás mesterei kíváló arányérzékkel képesek kikeverni a pszichológiai hatóelemek megfelelő elegyét.
Tudjon meg többet a Hatásgyakorlás művészetéről a HVG szeptember 16-i szemináriumán. Részletek és regisztráció itt.