Szerző:
Lassan kiérnek az utóbbi évek új autói a garanciális, cascós, cégautós időszakukból és a biztosítási védőháló alól kikerülő tulajdonosaik csalódottan tapasztalhatják, hogy nem csak akkor kell fizetni a korszerű extrákért, amikor megvásárolják őket, hanem a javítás esetén is. Az indok pedig nagyon egyszerű, és nem a növekedő szerviz óradíjakban keresendő. A korszerű autók vezetéstámogató rendszereinek egyes érzékelőit sérülékeny helyeken építik be a gyártók. Ennek oka, hogy ezekről a helyekről látnak jól a szenzorok.
Az első- és hátsó lökhárítóba ezért a parkolás segítő rendszerek érzékelői kerülnek, a képi jelet is adó kamerákat rendszerint a hűtőmaszkba, a hátsó rendszámtáblatartó környékére, az oldalsókat pedig (amelyek a panorámaképben segítenek) a külső visszapillantó-tükrök aljába telepítik. A hűtőmaszk, vagy az első lökhárító nyílásai adnak helyet általában a radaros elvű követési távolság-figyelő rendszereknek, amelyek az intelligens sebességtartó automatikák vezérlését is támogatják. A holttér-figyelő érzékelők helye leginkább ismét a külső tükrök, a sávtartók szenzorai pedig vagy a lökhárítóban, vagy a szélvédő mögött kapnak fészket. Ez utóbbi helyen szolgálnak a táblafelismerő rendszerek, valamint az esőérzékelők és egyéb út- és forgalomfigyelők érzékelői és kamerái.
Még felsorolni is sok, hát még pótolni, ha törik az autó. Egy 10 éve hatvanezer forintból megúszható lökhárítócserét okozó koccanás javítási költsége ma ennek az ötszöröse – nem prémium modellnél. Hasonlóképpen drága a szélvédőcsere is. A gyártók felárat kérnek a szenzoroknak kialakított helyért, a műhelyek pedig a rendszerek újrakalibrálásáért.
Ugyanis a megbízható működéshez fontos, hogy a kamerák-érzékelők a gyárilag beállított irányba nézzenek. Ráadásként a hatástörvények alapján a drágább javíthatóság negatívan befolyásolja például a biztosítási díjakat, legalábbis ami a cascót illeti.
Mindezek ellenére mégsem mondhatjuk, hogy az új autókat vásárlók kerüljék a vezetéstámogató asszisztens rendszerek megvásárlását. Ugyanis adott esetben a működésük balesettől óvhatja meg a felhasználót, vagy csökkentheti egy ütközés-koccanás kármértékét. Ez a két érv bőven elég ahhoz, hogy vállalni lehessen egy esetleges drágább javítás lehetőségét. A vezetéstámogató rendszerek az autókban rohamosan terjednek. Alig pár év volt csak, míg a luxusautók kiváltságaként szerepeltek, mára leértek a volumen modellekig.
Jó példa erre az új Opel Astra is. Az új kompakt jó pár érzékelőt hord, köztük a harmadik generációs forgalomfigyelő kamerát, amely több rendszernek is szolgáltat adatokat. Például figyeli a táblákat: de nem csak azt jelzi amit lát, összedolgozik a navigációs rendszerrel, és a tárolt adatokkal összevetve jeleníti meg a sebességhatárokat.
Az új Astra még számos, az aktív biztonságot növelő rendszerrel érkezik. Így a sávtartó, illetve a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, amely 60 és 180 km/h sebességtartományban dolgozik. A ráfutásokat akadályozhatja meg a követési távolság érzékelő és figyelmeztető rendszer. Ez a vészfékasszisztenssel együttműködve képes akár állóra fékezni az autót, illetve a maximális fékerőt generálva csökkenteni az esetleg elkerülhetetlen ütközés következményeit.
Hasonlóan balesetet előzhet meg a holttér-figyelő rendszer, amely a figyelmetlen sávváltásokból adódó ütközések lehetőségének a minimalizálására hivatott. Mindezen rendszerek olyan szolgáltatásokat és plusz biztonságot nyújthatnak, amely okán vállalható az esetleges nagyobb javítási költség.
