HVG Extra Business
HVG Extra Business
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lehetséges-e, hogy a kettőt valamilyen egyszerű módon kombináljuk? Sarah Tomley pszichoterapeuta neves közgazdászok és pszichológusok meglátásainak felhasználásával próbál tanácsot adni a kérdés megválaszolásához.

A pszichológusok azt javasolnák, hogy próbáljuk meg a kérdést a motivációs elméletek segítségével megválaszolni: mi ösztönöz minket az előrefelé haladásra? Abraham Maslow 1943-ban jelentette meg Az emberi motiváció elmélete című tanulmányát, amelyben azt írja, hogy ötféle hierarchikusan rangsorolt szükséglet motivál minket. A legalacsonyabb szintű szükségletek kielégítése után leszünk motiváltak a következő szinten lévő szükségletek kielégítésére.

Maslow szerint először a fiziológiai szükségleteinket – étel, víz, szex – kell kielégítenünk. Amint ezekről gondoskodtunk, következnek a biztonsági szükségleteink, vagyis megpróbáljuk megvédeni magunkat a fizikai ártalmaktól. Ezt követően foglalkozunk a valahova tartozással és az elfogadással, majd pedig az önbecsülésünkkel, amely önmagunk tiszteletét, az autonómiát, a társadalmi helyzetet és az elismertséget foglalja magában. Végül pedig, amikor az összes egyéb szükséglet is mind ki lett elégítve, elkezdhetünk törekedni az önmegvalósításra, vagyis képességeink maximális kibontakoztatására.

Maslow gondolkodásából kiindulva megállapíthatjuk, hogy a pénz abban az értelemben fontos, hogy segít a fiziológiai és biztonsági szükségleteink kielégítésében. Ebből az következik, hogy csak egy bizonyos bevételi szintet kell elérnünk, és minden, amit azon felül keresünk, Maslow szerint felesleges a jó közérzetünk biztosítása szempontjából. Számos kutatás alátámasztotta ezt, köztük Richard Easterlin közgazdász 2010-es tanulmánya, amely 37 országban mutatta ki, hogy a magasabb jövedelem nem vonja maga után a boldogság szintjének emelkedését.

Összehasonlítgatás

A pénzzel kapcsolatos elképzelésünk azonban bonyolultabb annál, mint amit Maslow elmélete sugall. Ha ugyanis összehasonlításokat végzünk, és méltánytalanságot tapasztalunk, hajlamosak vagyunk felhúzni magunkat.

Steve Jex foglalkozáspszichológus szerint a munkával való elégedettségünket úgy határozzuk meg, hogy a keresetünket összehasonlítjuk azzal az összeggel, amelyet szerintünk keresnünk kellene. Véleményünket gyakran befolyásolják a minket körülvevő emberek: ha pozitívak és elégedettek a kollégák, jó eséllyel mi is azok leszünk. Amint elkezdjük összehasonlítani magunkat a többiekkel, az egyszerű kereseti különbségeken túl összevethetjük az egyéb juttatásokat is, például a biztonságosabb, nyugodtabb munkahelyet, a saját parkolót vagy az egészségbiztosítást.

A munkakörülmények a Maslow-féle harmadik és negyedik (vagyis a szociális és önbecsüléssel kapcsolatos) szükségleti szinthez kötődnek, mivel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy csoporton belül megbecsülve érezzük magunkat, megerősítsék bennünk, hogy tartozunk valahová és tisztelnek minket. Ahol azonban a munkakörnyezet nem felel meg ezeknek az igényeknek, a dolgozók azt tapasztalhatják, hogy erőfeszítéseiket nem ismerik el, elszigeteltnek, alulértékeltnek érezhetik magukat.

Kontroll és autonómia

A tisztelet és a közösséghez tartozás szükséglete sokak számára fontos, de mi a helyzet azokkal, akiknek inkább hatalomra, mint közösségre van szükségük? David McClelland foglalkozáspszichológus szerint a munkahelyen mindössze három motivációs szükségletünk van: a hatalom, a teljesítmény és a közösség. Ezek kortól, nemtől, hovatartozástól és kultúrától függetlenül érvényesek, de az adott személy tapasztalatainak függvényében eltérhetnek. Maslow elmélete szerint a pénz csak egy bizonyos szintig motivál minket, később más szempontok válnak fontossá. McClelland viszont úgy látja, hogy a személyiségnek jut hangsúlyosabb szerep. Szerinte aki nagyobb hatalomra vagy teljesítményre törekszik, egyidejűleg nagyobb anyagi megbecsülést is bekasszírozhat. De nem a pénz a fő motivációs tényező, sosem az áll a figyelem középpontjában. Azok pedig, akik számára a kapcsolatok kiépítése a cél, azt élvezik, ha egy harmonikus csoport tagjai lehetnek, tehát az ő szemük előtt sem a pénz lebeg.

Úgy tűnik, McClelland is figyelmen kívül hagyja a kínált jövedelmet, mint az álláskeresők döntéseit alapvetően meghatározó tényezőt. A munkahelyi elégedettséget vizsgáló tanulmányok szinte mindegyike az autonómiát említi mint kulcstényezőt. Bizonyos mértékű kontroll a munka és a munkanap felett a kérdőívekre adott válaszokban visszatérően szerepel, mint a munkahelyi elégedettség sine qua nonja. Maslow ezt a szükségletek negyedik szintjére helyezi, de nincs messze az ötödiktől, az önmegvalósítástól sem. Ha erre koncentrálunk, értelmét veszti és csak megzavar minket a másokkal való összehasonlítgatás: talán pont ez a kulcsa annak, hogy megtaláljuk azt az állást, amit igazán szeretünk. A munkakörülmények klassz, akár szórakoztató munkahellyé is tehetnek egy céget, de valódi elégedettséget nem okozhatnak. Azt valahol máshol kell keresnünk.

Flow

Robert H. Frank közgazdász szerint azzal kell kezdenünk, hogy átgondoljuk, mit is szeretünk. Mi az, amitől elveszítjük az időérzékünket, mert annyira belefeledkezünk a feladatba, hogy az a figyelmünk 100%-át leköti. Ez az élmény a „flow”. Próbáljuk ezt megtalálni, és ne aggódjunk a kínált pénz miatt, mert az végül a legmerészebb álmainkat is felül fogja múlni. Frank ezt így vezeti le: ha találunk egy olyan tevékenységet, amelyben megtapasztaljuk a flow-t, akkor természetes módon válunk az ilyen típusú tevékenységek szakértőjévé, mint például Bill Gates, akit 13 évesen ejtettek rabul a számítógépek.

Ha Gateshez hasonlóan mi is találunk egy tevékenységet, amit szeretünk, minden időnket ösztönösen ennek a tevékenységnek szenteljük, és hamarosan a terület szakértőjévé válunk. Az internet korában pedig már nem számít, hogy a szakértelmünknek helyben mekkora az értéke, hiszen az emberek földrajzi helyzettől függetlenül megtalálják azt a szakértőt, akit keresnek (minket!). Ha tehát arra tudunk koncentrálni, amit szeretünk, autonómmá válhatunk, élvezni fogjuk a munkával töltött időt, és maximális bevételre tehetünk szert. Álláskeresési szempontból mindez azt jelenti, hogy Maslow elméletét meg kell fordítanunk. Első lépésként az önmegvalósításra kell törekednünk, és csak azután következik minden más.

A fenti cikk részlet Sarah Tomley Mit tenne Freud? című könyvéből. Vajon mit szólna Carl Gustav Jung ahhoz, ha úgy ötvenévesen egy piros Ferrarira vágyunk? B. F. Skinner meg tudná magyarázni, miért nyomkodjuk folyton a telefonunkat? Milyen tanácsot adna Erich Fromm a Nagy Ő keresése kapcsán? Sarah Tomley pszichoterapeuta könyve egyszerre bevezetés a pszichológiába és útmutató az élethez. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

Egyszerűen csökkenthető a rák miatti halál kockázata, csak be kellene tartani

A rendőrség legfrissebb videóművészeti alkotása a „Brit tudósok és a zebra”

A rendőrség legfrissebb videóművészeti alkotása a „Brit tudósok és a zebra”

Meglepően lusták: oroszlán módjára vadásznak a tigriscápák

Meglepően lusták: oroszlán módjára vadásznak a tigriscápák

Theresa May vagánykodik

Theresa May vagánykodik

Miközben Trump vámháborúzik velük, az EU légügyi megállapodást kötött a kínaiakkal

Miközben Trump vámháborúzik velük, az EU légügyi megállapodást kötött a kínaiakkal

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re

A legolcsóbb budapesti jegyek is drágák lesznek az Eb-re