Tíz leleplezett mítosz a hibrid autókról

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
automenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Nyugat-Európában, Észak-Amerikában és Japánban már nem fordulnak meg egy elektromos, gázos vagy hibridhajtású autó láttán. A környezetkímélő négykerekű nálunk még ritka. Itthon a magas ár mellett negatív mítoszok is gátat szabnak elterjedésüknek. Íme 10 előítélet, amelyről lerántjuk a leplet.

A hidrogénhajtású versenyautó ma még álom
Öt-tíz évvel ezelőtt hibridautókról csak elszállt mérnökök, az autóipar nagy álmodói mertek hangosan gondolkodni. Szerencsére nem csak beszéltek róla, gyakorlatba is ültették az álmaikat, így megszülettek az első alternatív hajtású járművek, a benzin- és elektromotor közös erejét használó autók, az etanollal működő járművek, a biodízelek vagy újabban a hidrogéncellás kocsik. Bár ma már ezek köztünk járnak, még mindig idegenkedünk attól, hogy megragadjuk kormányukat.

Így néz ki egy környezetbarát flotta
A nagyvállalatoknak, állami hivataloknak fel kellene ismerniük, hogy a környezet védelmében hatalmas előrelépés, ha környezetszennyező gépjármű flottájukat hibrid hajtásúra cserélik. Ha ezt megteszik, akár nálunk is olyan fellendülésre számíthat ez az iparág, mint Nyugat-Európában és főként, mint Amerikában.
 
Az Újvilágban mindig is fogékonyabbak voltak az új technológiákra, és ez nem csupán a jobb anyagi lehetőségeik miatt van így. Szidjuk az amerikai mentalitást, de sajnos mégis csak a rossz példákat vesszük át. Elemzők szerint 2010-ig meghaladhatja az egymilliót a környezetkímélő autót használók száma az Egyesült Államokban. Tehát itt az ideje, hogy megvizsgáljuk a technológiával kapcsolatos előítéleteket.

1.) Be kell dugni valahová

Az Audi Q7 terepjáró hamarosan hibrid
motorral is megjelenik
Ha elektromosságról beszélünk, mindenkinek drótok, kábelek, dugaszok, konnektorok és aljzatok ugranak be. A hibridautókat azonban sehová sem kell bedugni. A mérnökök feltalálták a fékezés energiáját újrahasznosító szellemes rendszert, amely a lassuló kerekek fékezési energiáját az akkumulátorok töltésére hasznosítja. A rendszer működése automatikus, a vezetőnek semmit nem kell tennie.

Természetesen vannak hibridvezetők, akik nem idegenkednek a feltöltés kézi elvégzésétől, sőt egyenesen igényük van arra, hogy például éjszakára, amikor olcsóbb az áram, rádugják hálózatra az aksit. Ezzel a mozdulattal megúszhatnák a városi forgalmat egyetlen csepp benzin elégetése nélkül. De az autógyártók nem támogatják az otthoni újratöltést, mondván, a mai akkumulátorok nem bírnák a megnövekedett igényeket, ezért olyan további fejlesztéseken dolgoznak, amelyek kiküszöbölik az otthoni barkácsolást.

2.) Cserélni kell az aksikat

Néhány Lexus RX 400h fut már a magyar utakon is
Sokan azért félnek a hibridautóktól, mert azt hiszik, irdatlan költségbe verik magukat, ha cserélni kell az autó újratölthető elemeit. Ezek az aggodalmak is alaptalanok. Ha a rendszer töltési szintjét 40 és 60 százalék között tartjuk, tehát sohasem teljesen feltöltve és sohasem teljesen lemerítve, akkor biztosak lehetünk a nikkel és fémhidrid alapú akkumulátorok hosszú élettartamában. Ezekre a gyártók egyébként is külön garanciát vállalnak. Ez a garancia általában 100-200 ezer kilométerre szól, attól függően, melyik országban vettük az autót. De ez sem jelenti azt, hogy az elem 200 ezer kilométernél meghalna. Az USA energetikai hivatalának egyik tesztautójában újszerű volt az elem 250 ezer megtett kilométer után is. Ha netán mégis eljönne a csere ideje, elég csak egyetlen cellát cserélni a pár százból, és a jármű ismét útra kész.

[[ Oldaltörés: Száz éve fedezték fel (Oldaltörés) ]]

3.) Még nem száradt meg rajtuk a tojáshéj

Idén érkezik a Toyota-kereskedőkhöz az elmúlt
évek egyik népszerű családi autója, a Camry.
Ezúttal hibrid motorral is
Meglepő, de a benzinfaló autók hazájában 1900-ban egyforma mennyiségben gyártottak gőz-, elektromos- és benzinhajtású autókat. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy rájöjjenek, mennyivel hatékonyabb a különböző meghajtási módok összekapcsolása.

Az első hibridautót (benzines és elektromos motorral) Henry Piper amerikai mérnök építette meg 1905-ben. Aztán 1913-ban feltalálták az elektromos önindítót, a benzines autókat könnyebb volt elindítani, a gőz- és elektromos hajtású járgányok háttérbe szorultak. A következő 60 évet az olcsó olaj jellemezte, így a kutatók kevésbé kísérleteztek alternatív megoldásokkal. A 70-es években aztán az égbe szöktek az olajárak, és egyre jobban megvilágosodtak a környezetrombolás megfordíthatatlan következményei. A tervezőmérnökök újra leporolhatták hibridálmaikat, és a 80-as, 90-es években a tervasztalon sorra születtek a ma már futó alternatív hajtású autók.

4.) Csak spórolásra jó

Pár liter benzinnel beéri a Honda Insight
A hibridautók a legtakarékosabb járművek, amelyek útjain-kon futnak. Természetesen ez ezeknek az autóknak a legvonzóbb tulajdonsága. Az olcsó fenntartás azonban nem elsődleges szempontja az autóvásárlásnak. Döntő tényező például a kocsi ára. Egy hibridautó azonban elég drága, itthon két hasonló kategóriás autó is kijön a Prius árából, és állítólag a Toyota még így is veszít minden eladott hibriden.

Ha nem a spórolás miatt, akkor miért vesznek egyre többen hibridautót? Sok oka van: a legelső a környezet védelme, a fogyó olajkészletek megóvása, de az okok között meg kell említeni az emberi gyarlóságot, az irigységet és a magamutogatást. Kinek volt először színes tévéje a panelben? Kinek lesz először hibridautója az utcában?

Ne felejtsük el, az autó üzenetet küld a külvilágnak arról az életszemléletről, amelyet magunkénak vallunk. Tehát, ha valaki a környezetvédelemről papol és egy hathengeres benzines batárral jár, arról egyből kiderül, hogy csak a szája nagy. Sokkal pozitívabb képet festhet magáról, ha egy „zöld autóval” közlekedik.

5.) Túl drága az új technológia

A Prius az egyik legsikeresebb hibridautó
© Toyota
Az USÁ-ban 2006 februárjában 10 különböző hibridmodellt lehetett kapni 19 ezer és 53 ezer dollár közötti áron. A leghatékonyabb és legnépszerűbb modellek (Insight, Civic, Prius) bőven 30 ezer alatt hazavihetők. Az évtized végére 50 újabb modell megjelenése várható, az árak értelemszerűen drasztikusan csökkenek majd.

Nálunk a legolcsóbb hibridautó a Távol-Keletről érkező, és emiatt magas adótartalommal terhelt Toyota Prius, közel hétmilliós alapárért vihető haza, ezért a pénzért két Corollát is kapunk. Ahol nem adnak különleges, állami kedvezményeket (mint például Svédországban), ott szintén drága az autó, az újratölthető akkumulátorok, az elektromos motor és a kifinomult számítástechnikai háttér jelentősen megdrágítják a különleges technológiájú autót. Ám ahogy növekszik a hibridek iránti igény, úgy lesznek egyre olcsóbbak ezek az alkatrészek. Észak-Amerikában tavaly több mint 250 ezer alternatív hajtású autót értékesítettek, csak a Priusból több mint százötvenezret. Jó érv a hibridautók vásárlása mellett, hogy használtan is őrzik árukat.

[[ Oldaltörés: Hibridek 300 lóerő fölött (Oldaltörés) ]]

6.) Gyenge a motorjuk

Kategóriája legerősebb szedánja, a hibrid Accord
Ennek az állításnak ellentmond, hogy az amerikai piacon a Honda Accord hibrid a legerősebb és leggyorsabb családi szedán. A Lexus RX 400h és a Toyota Highlander Hybrid ugyanazzal a 270 lovas motorral büszkélkedhet. A Lexus GS 240h luxusautó az év végén 300 lóerővel robban be az észak-amerikai piacra, hat másodperc alatt gyorsul fel száz kilométeres óránkénti sebességre. A Toyota Volta tanulmány 408 lovat mozgósít. Ezek a típusok azt bizonyítják, hogy a különböző motorok összekapcsolása nem csökkenti az autó teljesítményét, sőt ellenkezőleg. A General Motors új hibridje, az idén érkező Chevrolet Tahoe ugyanazt a szabadidős érzést közvetíti, mint a V8-as blokkal szerelt változat, de benzinzabálás nélkül.

7.) Liberális, aki ilyent vesz

Hollywood népautója, a hibrid Civic
Sztárok garmadája mutatkozik hibridautók volánjánál, ilyen van többek között Leonardo DiCapriónak, Cameron Diaznak. Schwarzenegger is zöld, környezetkímélő Hummerrel jár újabban. Hollywood legnépszerűbb autója immár nem a Bentley és az Aston Martin, hanem a Toyota Prius és a hibrid Civic a divat. A hírességek a környezeti ártalmak csökkentése miatt döntöttek a hibridek mellett. A magamutogató sztárok mondvacsinált zöld ideológiája sokaknak azonban nem tetszik. Van, aki épp emiatt idegenkedik a hibridektől, nem szeretnék, ha úgy skatulyáznák be őket, mint valami exhibicionista környezetvédőt. Az olajfüggéstől való szabadulás kényszere pártállástól független, bár a konzervatívok egyenesen azt mondják, hogy a terrorizmust támogatja az, aki benzinfaló autóval jár, hisz az olajkutak képletes végén arab országok, totalitárius rezsimek és a terrorizmussal közvetlen kapcsolatban álló országok vannak.

8.) Veszély jelent balesetkor

Haszonjármúvek és pick-upok is
készülnek hibrid motorral
© Toyota
Amerikában, ahol tényleg százával járnak a hibridek az utakon, felvetődött az a probléma, mennyiben jelent veszélyt a kiérkező mentősökre, tűzoltókra egy-egy sérült hibridautó nagyfeszültségű akkumulátora. A tűzoltók szerencsére jól képzettek, és tudják, ha kigyullad egy ilyen autó, vízen kívül nincs szükségük különleges oltóanyagra. Elég tudni néhány alapvető információt a hibridrendszerek felépítéséről, fajtáiról, az elemek helyéről, a narancsszínű nagyfeszültségű kábelekről, annak érdekében, hogy az elsősegélynyújtók elkerüljék a további sérüléseket. Ezeket az információkat a vonulós tűzoltók és mentősök a kiképzés alatt a tengerentúlon elsajátítják.

[[ Oldaltörés: Nem lehet kitérni a jövő elől (Oldaltörés) ]]

9.) Minden környezeti gondra gyógyír

2006 hibridautója, a Mercury Mariner
A hibridpiac soha nem látott mértékben fejlődik, míg 2000-ben csak 9500 hibridhajtású autót adtak el USA-szerte, addig tavaly már több, mint 200 ezret. Ez a szám igen biztató, azonban látni kell az összpiacot is. A 200 ezer zöld kocsi csupán 1,2 százaléka az USÁ-ban tavaly értékesített 17 millió újautónak. Egy tengerentúli számítás szerint, ha minden új hibridvásárló felére csökkenti korábbi járművének üzemanyag-fogyasztását, akkor naponta egy gallonnyi benzint takaríthat meg. Az így megtakarított napi 200 ezer gallon benzin csupán 399 millió 800 ezer gallonra csökkentené az USA napi üzemanyag-felhasználását. Valljuk be, a problémákon nem sokkal segít.

A piaci elemzők úgy látják, évről-évre duplázódik a hibridvásárlók száma, az államokban 2007-2008 táján éri el az egymilliós álomhatárt. De gondoljunk arra, hogy az USÁ-ban ma 200 millió autó van, a világon pedig jóval több, mint 700 millió. Ha ebben az ütemben fejlődik a gazdaság, húsz év múlva 1 milliárd autó és kamion rohangál majd a világ útjain. Tehát nem a hibridautózás a környezetvédelem megmentője, csupán annak egyik szükséges eleme.

10.) Hóbort, semmi más

A jövő egyértelműen a hibridautóké
Miközben mindenki a hibridautókkal példálózik, alig vesszük észre, hogy újabb technológiák fejlesztésébe ölnek autógyártók dollár- és eurómilliárdokat. Az üzemanyagcellás járművek, a modern dízelek és a hidrogénhajtású autók, mind egy cél érdekében készülnek: a profit mellett az autógyártók nem szeretnék hosszú távon elveszíteni magukat a fogyasztókat, az embereket. A környezetszennyezés ugyanis elsősorban nem a megújulni képes természetet érinti, hanem magát a természetet romboló embert. Az alternatív hajtásról gondoskodó technológiák az embert szolgálják és nem holmi tudósok lila álmát.

A hibridhajtás mellett a hidrogénnel hajtott üzemanyagcellás járműveké a jövő, egyes becslések szerint 2050-re számuk megközelíti az autópiac 30 százalékát. Az üzemanyagcellás ipar azonban ma még gyerekcipőben jár, a hibridautózás tapasztalatai jelentik majd a hidat a mai autók és a jövő hidrogénhajtású kocsijai között. A Toyota amerikai vezetője úgy látja, a jövő autója minden bizonnyal hibrid lesz majd, mindegy, hogy benzin-elektromos hajtású, biodízel hibrid vagy üzemanyagcellás jármű.


B. Cs.