© BMW |
1998-ban az Európai Gépkocsi Gyártók Szövetsége (ACEA) azt tűzte ki célként, hogy az újonnan regisztrált gépkocsik által kibocsátott széndioxid mennyiségét 2008-ra átlagosan 140g/km-re csökkentik. További 14 százalékos csökkentést terveznek 2008 és 2012 között, ám ezek a célok nem valósíthatók meg csupán olyan fejlesztésekkel, amelyek az üzemanyag-felhasználás csökkentését célozzák meg. A hidrogénautó elterjedése csökkenti a környezetszennyezést és az olajfüggőséget, jelentősége ezért felmérhetetlen.
BMW és a hidrogén
A BMW volt az első autógyártó a világon, amely hidrogénhajtású autók fejlesztésébe kezdett. A bajor autógyár ugyanis már 1978 óta folytat kísérleteket folyékony hidrogén használatára motorokban és járművekben. A cég 2000. május 11-én mutatta be a 15 hidrogénhajtású, BMW 750hL jelzésű tesztmodellből álló flottáját. Az autók bizonyítottak a mindennapi használat, és az időközben megtett 170.ezer kilométer során.
© BMW |
Bár egyelőre alig néhány hidrogénkút üzemel Németországban, Klaus Töpfer, az ENSZ Környezeti Programjának (United Nations Environment Program) igazgatója szerint a hidrogén a legvalószínűbb hosszú távú megoldás az autóipar és egyben az áruszállítás számára.
A benzin- és dízelmotorok közös hátrányát, a nyersolaj-készlet elhasználását és a légkör szennyezését, teljesen kiküszöböli a hidrogénüzemű belsőégésű motor. Felépítése ugyanolyan, mint a benzinmotoré, éppen ezért ugyanúgy gyártható és karbantartható. Nem térnek el nagyon a költségek sem. Csupán annyi a különbség, hogy a befecskendező rendszer nem benzint, hanem hidrogént adagol a szívócsőbe. Az égésfolyamat nagymértékben hasonló. A teljesítmény nem változik lényegesen, annál inkább a kipufogógáz, amely nem más, mint tiszta vízgőz.
© BMW |
Töréstesztek folyékony hidrogén tankokkal
A BMW a dél-németországi Műszaki Ellenőrzési Hatósággal együttműködve átfogó tesztelést végzett, miként viselkedik a folyékony hidrogén tankja különböző baleseti helyzetekben. Az egyik kísérletben nagy erővel összetörték az üzemanyag-tankokat, miközben a biztonsági szelepeket blokkolták. Az előre meghatározott belső repedési pont, amelyet hasonló szélsőséges esetekre terveztek, biztosítja, hogy a hidrogén szabályozottan, nagyobb veszély nélkül távozzon.
A további tesztek során a folyékony hidrogénnel feltöltött üzemanyag tartályokat speciális körülmények között csaknem 1000 °C-os tűz hatásának tették ki mintegy 70 percig. A sűrített hidrogén lassan, alig észrevehető gáz formájában szivárgott el a biztonsági szelepeken keresztül. A kísérlet harmadik szakaszában a folyékony hidrogénnel teli tankokat kemény, szilárd tárgyakkal súlyosan megrongálták, azonban egyik tartály sem robbant fel. A gépkocsikon végzet kísérletek is hasonló eredményekkel jártak, bizonyítva, hogy a hidrogén ugyanolyan biztonságosan alkalmazható üzemanyagként, mint a benzin.
Sebességrekord hidrogénhajtású autóval
A H2R jelzésű rekordautó, amelyet a BMW kutatás-fejlesztési központjában mindössze 10 hónap alatt alkottak meg, a leginkább kétkedőket is meggyőzi a belsőégésű motorral szerelt hidrogénhajtású autó fantasztikus teljesítményéről: a hatliteres, 12 hengeres hajtómű több mint 285 lóerő (210 kW) teljesítményre képes, gyorsulása állásból 100 km-es óránkénti sebességre mindössze 6 másodperc. A hidrogénnel hajtott autó mért legnagyobb sebessége
A rekordsebességre képes autót a 760i típusból átvett benzinmotor átalakított verziója hajtja, felhasználva természetesen a BMW csúcstechnológiáját, a teljes mértékben variálható szelepvezérlésű VALVETRONIC-ot. A fő változtatások a motorban a befecskendezést érintették, amelyet a BMW mérnökei a hidrogén tulajdonságaihoz igazítottak.