Ismét új tulajdonos a cseh Aviánál

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
automenedzser.hu
Tetszett a cikk?

Indiai kézbe került a néhány év alatt több tulajdonosváltáson is átment, hét éve veszteséges Avia cseh teherautógyár.

© Avia
A harmadik tulajdonosváltást éli meg jó egy évtized alatt a prágai Avia teherautógyár: a dél-koreai Daewoo-csoport, majd az amerikai Odien pénzügyi befektető után a napokban India második legnagyobb teher- és autóbuszgyártója, az Ashok Leyland látott benne fantáziát. A pénzügyi gondokkal küszködő vállalatok rendbetételére és továbbadására szakosodott Odien sem bírt a jelek szerint a - ma már szintén külföldi tulajdonban lévő Tatra és a Liaz után - harmadik legnagyobb cseh teherautógyárral, mely hét éve veszteséges, alaptőkéjét majdnem felélte, és csődközeli állapotba jutott.

Pedig az amerikaiak az utóbbi két évben nem kevés pénzt fektettek az Aviába. Miután átvállalták 6,8 milliárd korona (1 korona = 9,57 forint) adósságát, 5 milliárd koronát ruháztak be a cégbe. Az összeg java a szervezeti felépítés átalakítására ment el - külön részlegeket hoztak létre a gyártásra, az eladásra és az ingatlanok kezelésére -, majd visszacserélték Aviára a Daewoo-logót, és a 6-9 tonnás teherautók mellett megkezdték a 10-12 tonnások gyártását.

A cég azonban nem lett nyereséges, mindössze a veszteségből sikerült valamennyit ledolgozni: 12 százalékkal alacsonyabb, 545 millió koronás forgalom mellett tavaly a ráfizetés 793 millió korona volt, alig kevesebb az egy évvel korábbinál. A 20 ezer darabos gyártási kapacitású Avia tavaly mindössze 553 teherautót adott el. Pedig az amerikaiak azt tervezték, hogy a gyártást három éven belül legalább 5 ezerre tornásszák fel. Felmerült a nagy kapacitású üzemek átalakítása, hogy bérmunkában más cégek számára is tudjanak teherautót gyártani.

Az eredetileg repülőgépmotorok gyártására 1919-ben alapított Avia fennállásának első két évtizedében polgári és katonai repülőgépeket készített a Prága melletti Letnanyban lévő üzemben. A második világháború alatt az Arado elnevezésű katonai repülőgép mellett főként a német Daimler-Benz számára gyártottak repülőgépmotorokat. A cég a második világháborút követő államosítás után megvásárolta az orosz IL-14-es repülőgép licencét, ám egyúttal teherautó-gyártással is bővítette tevékenységét, és néhány éven belül ez vált a fő tevékenységgé. A szocialista nagyvállalat életében a francia Renault-val 1967-ben kötött megállapodás jelentett újabb fordulatot: a Renault-Saviem licence alapján éveken át gyártottak 1,5-3 tonnás teherautókat, később pedig azok házon belül továbbfejlesztett változatait, amelyek szép számban futottak a magyar utakon is.

[[ Oldaltörés: Kuponokkal privatizálták (Oldaltörés) ]]



© Avia
A rendszerváltás után a kuponos privatizáció első hullámában, 1991-ben részvényeinek mintegy fele befektetési alapok tulajdonába került, a fennmaradó hányadot állami kézben tartották. A 4 ezer főt foglalkoztató, 2,5 milliárd koronás forgalmat elérő, akkor még nyereséges Avia ígéretes befektetésnek számított. A kelet-európai piacok elvesztésével azonban a tőkehiányos cég képtelen volt betörni Nyugat-Európába. Veszteségessé vált, s napirendre került külföldi stratégiai befektető bevonása.

A gyártási kapacitás kapóra jött a térségben akkoriban terjeszkedni szándékozó dél-korai Daewoo-csoportnak, amely 1995-ben az állami hányad megvétele után a kisbefektetőket is kivásárolta. A Daewoo nagyarányú fejlesztésbe kezdett, új, korszerű modellekkel rukkolt elő, de nem tudott alapvetően változtatni a helyzeten. Ideje sem maradt rá, 2001-ben ugyanis csődbe ment, vevője, az amerikai General Motors pedig nem tartott igényt az Aviára, így két éve eladta a cseh céget az Odiennek. Az indiai Ashok Leyland - mely a vételárat nem hozta nyilvánosságra, de annyi kiderült, hogy az ingatlan cseh tulajdonban marad - nagy reményekkel vágott bele első európai üzletébe, abban bízva, hogy az Avia révén betör a kontinens teherautó-piacára, a prágai gyárnak pedig piacokat biztosíthat odahaza, illetve más ázsiai és közel-keleti piacain. Mindenesetre az új tulajdonos - melynek alapját 1948-ban a brit Austin márkájú autók összeszerelésére létrehozott cég jelentette, 1955-ben pedig a brit Leylanddal szövetkezett autóbuszok gyártására - elég tőkeerősnek tűnik. Az évi 1,2 milliárd dollár forgalmú, közel 30 országban jelen lévő, 60 millió dollár nyereségű cég India egyik vezető járműgyártója: öt indiai autóbuszból négy az üzemeiből gördül ki.

Tálas Andrea