A nemzetközi autóiparban még a vájt fülűek számára is ismeretlen Blue River név mögött közelebbről meg nem határozott amerikai és cseh magánbefektetők húzódnak meg, akiket tavaly az amerikai Ronald A. Adams, az eladásra felkínált pakettet tulajdonló amerikai nehézgép-gyártó Terex igazgatóságának egyik tagja toborzott. Nem véletlen, hogy Adams lecsapott a Tatrára, jól ismeri ugyanis az észak-morvaországi Koprivnicében lévő teherautó-gyártót. A texasi származású menedzser az egyik korábbi tulajdonos, az állam 92 százalékos részesedését 2001-ben megvásárló amerikai SDC International elnök-vezérigazgatójaként éveken át nyomon követte a cseh cég sorsát, személyesen is részt vett az akkoriban komoly pénzügyi gondokkal küszködő, évi 3,3 milliárd koronás forgalom mellett 300 millió koronás veszteséggel működő Tatra talpra állításában.
A menedzsmenttel karöltve költségmegszorító intézkedéseket foganatosítottak, ésszerűsítették a termelést, elbocsátották az alkalmazottak közel felét. Ma 3100-an dolgoznak a Tatránál, amely 16 ezres alkalmazotti létszámával a rendszerváltás előtt a 20 ezres lakosú Koprivnice legnagyobb munkaadója volt. Termelése is akkoriban volt a csúcson: évente 16 ezer teherautó gördült ki a gyárkapun (főként a szocialista országokba tartva), a rendszerváltás utáni években azonban csak a tizede.
Az amerikai befektetők vezérelte átfogó átalakítás azonban aligha működött volna új megrendelések nélkül. Az amerikai piac mellett feljövőben lévő országokba, így Kínába és Indiába is elvitték a Tatrát. Volt olyan év, amikor a cég termelésének 60 százaléka az indiai piacon kelt el. Emellett az amerikaiak katonai megrendeléseket is szereztek, az SDC International igazgatótanácsában ugyanis egy korábbi magas beosztású NATO-tiszt is helyet kapott. A termelését 70 százalékban exportáló cég nyereségességével az utóbbi években gondok mutatkoztak: tavaly 1053 teherautó eladásából 4 milliárd korona forgalom származott, ám a nyereség a 2004-es 800 millióról 5 millióra zsugorodott. Az idén 1224 teherautó eladásával számolnak, ám komoly érvágás, hogy a cseh védelmi minisztérium költségvetési takarékosság címén elhalasztotta 555 darabos megrendelését. Pedig az első félévi eredmények biztatóak voltak: 1,8 milliárd korona forgalom mellett 160 millió korona volt a Tatra nyeresége.
Az eladásra ugyanakkor nem a gyengébb üzletmenet miatt, hanem stratégiai megfontolásokból került sor. Ronald DeFeo, a Terex vezérigazgatója szerint nem illik a cég terveibe, hogy a Tatra kereskedelmi és katonai teherautókat gyárt, ők inkább az építőipari nehézgép-gyártásra kívánnak összpontosítani. Nem mindenki vált meg Tatra-részesedésétől: az építőipari berendezések, buszok, teherautók gyártására szakosodott indiai Vectra megtartotta 11 százalékos hányadát, a fennmaradó rész pedig továbbra is a tőzsdén forog. A Tatra-eladás egyébként felkeltette az orosz rivális, a Kamaz érdeklődését, ringbe is szállt a cseh cégért, ám ajánlatát a tulajdonosok nem találták elég vonzónak.
TÁLAS ANDREA