A napokban jött ki a nyomdából a németek ellen elveszített történelmi meccsről és az azt követő eseményekről szóló Focialista forradalom című regény. Mennyire voltak 1956 előzményei az 54-es vébédöntő utáni zavaragások? Miért nem jöhetett haza Budapestre az Aranycsapat? Interjú a szerzővel, Benedek Szabolccsal.
Az aranycsapat 1953-as londoni 6:3-as magyar győzelmét festik a VII. kerületi Rumbach Sebestyén utca egyik tűzfalára a mérkőzés 60. évfordulójának tiszteletére.
Az olimpiai bajnok, világbajnoki ezüstérmes, a Nemzet Sportolójának is megválasztott Buzánszky egy teherautónak ütközött, az esztergomi kórházban kivizsgálták, de jól van.
Vasárnap 89 esztendős korában elhunyt Ottmar Walter, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság július 4-ei berni döntőjében a magyar Aranycsapatot két vállra fektető német válogatott volt középcsatára.
1993-ban a Magyar Labdarúgó Szövetség a Magyar Labdarúgás Napjává választotta november 25-ét, a londoni magyar-angol 6:3 emlékére. A legendás Aranycsapatból hárman kapták meg a Nemzet Sportolója címet, Puskás Ferenc, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. Magyar futballtörténelem emlékekkel és videóval.
Grosics Gyula szerint a magyar labdarúgás csúcspontját jelentette az 58 éve, 1953. november 25-én lejátszott angol-magyar találkozó, amelyet a legendás Aranycsapat - a Fekete Párduccal a kapuban - 6-3-ra nyert meg a Wembley Stadionban.
Életének nyolcvanegyedik évében elhunyt Szojka Ferenc, az Aranycsapat bő keretének tagja, az 1954-es világbajnokság ezüstérmese - tudatta a Magyar Labdarúgó Szövetség honlapján.
A pervitin nevű ajzószerrel doppingolták az 1954-es svájci labdarúgó-világbajnokság alatt az aranyérmes német válogatott több tagját - többek között ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra a Lipcsei Egyetemen, és az osztrák Kronen Zeitung internetes oldala adta hírül.
