Tűz volt egy atomerőműben, két blokkot leállítottak Franciaországban
A tűz nem nukleáris területen ütött ki, de áramkimaradást okozott.
A tűz nem nukleáris területen ütött ki, de áramkimaradást okozott.
A tüntető gazdák visszavonulásával elérte első sikerét az új francia kormányfő, aki az állam autoritásának erősítését célzó lépéseket vázolt fel parlamenti szűzbeszédében, követve a jobbra húzódó államfőt, Emmanuel Macront.
Franciaország történetének legfiatalabb kormányfője Gabriel Attal, akitől mentora, a francia elnök a megújulás mellett a jobbra tolódás levezénylését várja.
Ennél frissebb kagylót a luxuséttermekben sem kapni.
Fia szerint a 88 éves színészlegendának nagyon leromlott az egészségi állapota.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar csapat vereségével az ötödik helyért játszhat Szlovénia ellen.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
Egy nő halt meg, a férje és a lánya megsérült.
Gazdasági problémák, szigorodó előírások, aszály és az ukrán helyzet is tiltakozásokra sarkallta az utóbbi időben az európai agrártermelőket, de a szélsőjobb vagy populista erők is felbukkannak a képben.
Az eset miatt hetekig tartó zavargások törtek ki Franciaországban.
A telefonbetyár ellen büntetőeljárást indítottak.
Az illegális bevándorlók Nagy-Britanniába szerettek volna átjutni gumicsónakon. Harmincketten élték túl a hajótörést.
Emmanuel Macron maga tett közzé videót a nagy eseményről.
Gabriel Attal és Stéphane Séjourné 2018-ben hozta nyilvánosságra kapcsolatát, de már nem alkotnak egy párt.
A Die Welt és a Washington Post is Ukrajna EU-s támogatásával foglalkozik, szóba kerül Orbán Viktor szerepe és a még befagyasztott magyar EU-s pénzek kérdése is. A Daily Telegraphban egy brit katonai szakértő beszél az ukrajnai háború kilátásairól. Az USA kifelé tereli a háborúból Izraelt, írja a Washington Post. A Süddeutsche Zeitung szerint Kaczynski pártja a kormányváltás után áldozati szerepbe helyezi magát. A Financial Times az új francia miniszterelnök kinevezése körüli helyzetet értékeli.
2,9 százalék volt az infláció az eurózónában decemberben, és ez jelentős emelkedést jelent novemberhez mért 2,4 százalékhoz képest. Decemberben újra gyorsabban emelkedtek az árak Franciaországban és Németországban, az Európai Unió két legfontosabb gazdaságában. 2023 áprilisa óta ez az első alkalom, hogy az infláció növekedést mutatott az eurózónában.
Techet Péter a Die Presse számára írt vendégkommentárjában az orbáni szuverenitáselképzelést elemzi. Továbbra is téma Charles Michel lemondása és Orbán Viktor ideiglenes európai tanácsi elnökségének lehetősége. Az egyik legnevesebb német politológus szerint az Egyesült Államok már képtelen megbirkózni a nagy nemzetközi válságokkal, új világrend van kialakulóban. Ha így megy tovább, mármint szétesik Ukrajna ügyében a nyugati egység, a Nyugat hamarosan átadhatja Vlagyimir Putyinnak Európa kulcsait, írja a Daily Telegraph.
Németország és Franciaország csökkenti az energiaárakat, hogy versenyképes maradjon a globális piacon, de a többi tagállam nehezen tartja velük a lépést – írja a brüsszeli Politico. Az olcsó energiaárak miatt az is könnyen előfordulhat, hogy inkább otthon maradnak a német cégek, nem fektetnek be annyit külföldön, például Magyarországon.
Hetek óta ment a találgatás, mikor váltja le a kabinetet Emmanuel Macron elnök, de újévi beszédéből már lehetett sejteni, hogy valamikor év elején. Az új miniszterelnököt valószínűleg még a nap folyamán megnevezik.