Mégsem hozza vissza a vármegyéket az új alkotmány, a második köztársaság viszont a preambulum szerint is becses darabja lesz a múltnak – derült ki hétfőn, az új alkotmányról folyó parlamenti tárgyalássorozat utolsó előtti napján.
A Nézőpont Intézet szerint nagy igén mutatkozik az "1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány" lecserélésére, a magyarok pedig népszavazáson is támogatnák az új alaptörvény tartalmát.
Kovács László, Steiner Pál és Varjú László kérdezte a miniszterelnököt a Parlamentben.
A kétharmados kormánytöbbség minden bizonnyal megszavazza majd az új alkotmányt, sőt, várhatóan nem lesz olyan kormánypárti képviselő, aki nem szavaz igennel. Ezt teljesen egybehangzóan erősítették meg a hvg.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselők. Úgy tűnik: ha n darab, véletlenszerűen kiválasztott betűt egymás után raknának és azt alkotmánytervezetnek hívnák, sokan azt is megszavaznák.
A Fidesz frakcióvezetője hétfőn a parlament plenáris ülésén a Fidesz, illetve a KDNP képviselőcsoportja nevében visszautasította, hogy a Házban hazaárulók ülnének, miután a jobbikos Novák Előd a termőföld és az ivóvízkészlet kizárólagos magyar tulajdonban tartását kezdeményező jobbikos módosító javaslat név szerinti szavazásán úgy adta le voksát, hogy előtte azt mondta: "a hazaárulókkal szemben megvédem a magyar földet".
A parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának LMP-s tagja arra kéri a testület jobbikos elnökét, hogy a jövő héten kezdeményezze az államháztartásért felelős miniszter bizottsági meghallgatását; Vágó Gábor ezt azzal indokolta, "hogy megtudhassuk, a kormány milyen intézkedésekkel fogja megakadályozni, hogy a költségvetési hiány az egekbe szökjön".
A Blikk értesülései szerint a 37 fős KDNP-frakcióban legalább kilenc olyan honatya van, aki valamelyik rokonát foglalkoztatja közpénzen fizetett parlamenti titkárként. A párt szerint ebben semmi kivetnivaló nincs.
Az európai gazdasági kormányzás megteremtését nevezte Magyarország soros EU-elnöksége legfontosabb feladatának Orbán Viktor kormányfő hétfőn a parlamentben.
Engesztelhetetlen egyelőre az alkotmányozási bojkott kérdésében az MSZP és az LMP, holott az ellenzéknek és a kormánypártoknak is elemi érdekük volna, hogy kompromisszumra jussanak. A koalíció közben egyre vadabb ötletekkel áll elő az Alkotmánybírósággal kapcsolatosan.
A „nemzeti konzultáción” elbukott családi szavazati joghoz hasonló ötlettel a Horn-kormány idején Mécs Imre szabaddemokrata képviselő is előállt. Sőt, a kétkamarás parlament, a Szent Korona-tan szelleme is megkörnyékezte a bő tizenhat évvel ezelőtti, kudarcba fulladt alkotmányozást. Ám akkor ez a kutyát sem érdekelte.
Orbán Viktor kormányfő szerint az új alkotmány az egész nemzet alkotmánya lesz, mert az emberek akarata érvényre jut benne a „nemzeti konzultáció” által. A miniszterelnök köszönetet mondott Szili Katalin volt szocialista politikusnak, amiért részt vett a nemzeti konzultációban. Orbán szerint elárulják szavazóikat azok a pártok, amelyek nem vesznek részt az alkotmányozási folyamatban.
A javaslat értelmében a jogalkotási törvény kiegészülne azzal, hogy az Országgyűlés által elfogadott "alaptörvény és az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések kihirdetés során történő megjelölése a címet és a kihirdetés napját foglalja magában".
Török Gábor politológus szerint egy lényegi kérdés elkerüli az alkotmányozók figyelmét: az új alkotmány miért lesz jobb, mint a régi?
Nem az ellenzéki pártok tartoznak magyarázattal, hogy miért nem vesznek részt a most zajló alkotmányozási folyamatban, hanem a kormánypártok, hogy miért bocsátkoztak bele ebbe az illegitim alkotmányozási kalandba. Miért kísérelik meg egy közösnek szánt norma- és szabályrendszer paragrafusokba foglalását, amelyet az ellenzéki pártok nélkül készítettek elő, és az LMP és az MSZP távollétében vitatnak meg?
Az Országgyűlés Fidesz-frakciója hétfőn 9 órától tárgyalja az új alkotmányhoz kötődő nemzeti konzultáció eredményeit, valamint az emberek javaslatai alapján született módosító indítványokat - mondta a TV2 hétfő reggeli műsorában Lázár János frakcióvezető.
A kormánypártiak igyekeztek elhitetni a tévénézőkkel: nem annyira foghíjasak a padsorok - írja a Blikk
Az Országgyűlés gazdasági főigazgatója, Bakos Emil azt mondta, hogy az elmúlt öt évben "az országgyűlési képviselők részére a képviselői jogviszonyuk alapján táppénz számfejtésére nem került sor".
"A múlt nagy vitái még mindig itt vannak közöttünk" - közölte a Fidesz parlamenti frakciójának sajtóosztálya a képviselőcsoport egyik tagjának, Wittner Máriának az Országgyűlésben csütörtökön elmondott szavaira reagálva.
Az Országgyűlés házszabálya a képviselők jogai és kötelezettségei között azt rögzíti: "A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak a bizottságnak az ülésein, amelynek tagja".
Az elmúlt hónapokban megannyi szó esett a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényről, azonban ma Magyarországon nem csak ez az egy semmisségi törvény van hatályban.
