A három vezető mamelukokkal vette körül magát, és a saját tévedhetetlensége teljes biztosságában zsákutcába torkolló háborúba kezdett Ukrajnában, Iránban, illetve Gázában és Ciszjordániában. A konfliktusoknak csak úgy lehet vége, ha a vezetők nyilvánosan beismerik, hogy hibáztak, ennek viszont kicsi a valószínűsége.
Moszkva álláspontja szerint Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai találkozóján megállapodás született arról, hogy a Donbaszért cserébe az oroszok hajlandók lennének kivonulni a Szumi és a Harkivi régiókban megszállt területeket. Kreml-közeli források szerint az orosz vezetés már erre sem hajlandó.
A miniszterelnök egyelőre azzal arat nagy sikert, hogy bokszzsáknak használja az előző kormányt, de ha ez már nem működik, és Magyar a békésebb hangnemet választja, az lehet az igazi halálos ölelés a Fidesznek. Eközben a szerb jogállam Oroszország felé araszol, Putyin meg a szakadék felé. Az iráni háború legnagyobb nyertese Kína - ahol épp durva tisztogatás folyik a kormányban.
2024-ben azért zárták ki a választásból Borisz Nagyezsgyint, mert az orosz legfelsőbb bíróság úgy döntött, az induláshoz szükséges aláírások közül több mint kilencezer érvénytelen volt.
Növekszik a feszültség Oroszország és Belarusz között. Moszkva azt akarja elérni, hogy legszorosabb szövetségese nagyobb részt vállaljon az Ukrajna elleni háborúban, míg a minszki vezetés inkább távolodna a Kremltől.
„Nem megoldás, ha abban reménykedünk, hogy az amerikai elnök jókedvű” – mondja a Süddeutsche Zeitungnak adott interjúban az autokráciákat tanulmányozó Pulitzer-díjas Anne Applebaum újságíró-történész, aki Putyin téveszméiről és az európaiak erejéről is beszélt.
A háborúellenes Borisz Nagyezsgyint az otthonából vitték el a rendőrök.
Az oroszok taktikáiról ír Edward Lucas.
Válogatásunk a világlapok írásaiból.
Vlagyimir Putyinnak egyre inkább a körmére ég a háború Ukrajna ellen, a legjobb esélye most a harcok leállítása lenne – hangzanak az optimistább vélemények. Az óvatosabb elemzők szerint azonban korántsem kizárható, hogy Moszkva halad tovább az irracionális úton, és veszélyes szakaszba lépteti a háborút. Mi jöhet most? Nemzetközi lapszemle.
A tervek szerint az elnök a tárgyalás után Vlagyimir Putyinnal is egyeztet a háború lezárásáról.
Akár ragyogó alkalom is nyílhat az orosz diktátor előtt, hogy újabb országot támadjon meg Európában. Közben egyre nagyobb az esély arra is, hogy eltűnik az Egyesült Államok katonai előnye.
Mi volt Európa legnagyobb tévedése? És miért nem tud leállni Putyin a háborúval? Miből látszik, mekkora kárt okozott Iránnak az amerikai-izraeli hadművelet? Miért szégyenletes, hogy Donald Trump ünnepelheti a függetlenség napjának 250. évfordulóját?
Putyin szerint az orosz erők magabiztosan nyomulnak előre Ukrajnában, Trump pedig felajánlotta segítségét a háború lezárásában.
Oroszország több fronton is nehéz helyzetbe került. Miközben Ukrajna hatékonyan támadja az infrastruktúráját, visszaesett a Moszkva háborúját nagyrészt finanszírozó kőolaj és arany világpiaci ára. Az USA a korábbiaknál kevésbé osztja Putyin Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
Az ukrán elnök szerint Vlagyimir Putyin már jó ideje foglalkozik ennek a támadásnak az előkészítésével.
A valaha Graceful nevet viselő luxushajót egy orosz romboló és egy járőrhajó kísérte.
Az orosz elnök szerint Oroszországban minden stabilan működik, az olajfinomítókat gyorsan helyreállítják, de azért a légvédelmi eszközök gyártását nagyon felpörgetnék.
A belarusz elnök azt követően utazott Oroszországba, hogy ultimátumot kapott Volodimir Zelenszkijtől.
Amikor 2014-ben Oroszország magához csatolta az Ukrajnához tartozó Krímet, Moszkva éveken át öntötte a pénzt a félszigetbe, hogy az erőltetett fejlesztés révén is megmutassa a világnak, a régió csak nyert az országváltással. Mostanra azonban az ukrán dróncsapások miatt a Krím elszigetelődött, a benzinhiány, a bizonytalanság és az állandó fenyegetettség miatt a turisták elmaradtak, a helyi lakosok egy része menekülni kezdett, s ami a legfontosabb, sokkal nehezebbé vált a délkelet-ukrajnai frontokon szolgáló orosz erők ellátása.
