Azok az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek, akik egy gyakran alkalmazott szert szednek, akkor is profitálnak belőle, amikor betegségük már közepes vagy súlyos stádiumig haladt előre, ezért már nehéz megmondani, hogy jót tesz-e a kezelés vagy sem - állapították meg tanulmányukban brit kutatók.
A Nature legutóbbi számában közölt állatkísérleten alapuló kutatás szerint az Alzheimer-kór okozta memóriaromlás hátterében egy fehérje áll.
Egy új állatkísérletből az derült ki, hogy a jelenleg az Alzheimer-kór kezelésére vizsgált egyik gyógyszerosztály éppen ellenkező hatást ér el, mint amire szánják.
A rossz alvás az egyszerű kimerültségnél rosszabb hatást is gyakorolhat. Egy tanulmány előzetes eredményei összefüggést mutattak ki az álmatlanság és az Alzheimer-kórral járó agyi plakképződés között.
Az álmatlanság a másnapi fáradtságnál rosszabb hatással is lehet: amerikai kutatók tanulmánya arra utal, hogy a gyakori felébredéssel jellemezhető álmatlanság hozzájárul az agyi fehérjeplakkok kialakulásához.
Több mint félmilliárd dollárt szán az Obama-kormány jövőre az Alzheimer-kutatásra. A kór harcot a népességrobbanás generációjának meghatározó betegségévé válhat. A kedden bejelentett tervek szerint a National Institutes of Health már idén plusz 50 millió dollárral (11 milliárd forinttal) járul hozzá a kutatáshoz, amivel megnyithatja az utat a lehetséges terápiák legalább egy leállított vizsgálata előtt.
A Mount Sinai Orvostudományi Egyetem kutatói a Nutritional Neuroscience online kiadásában megjelent tanulmányukban kimutatták, hogy a koffeinmentes kávé serkenti a 2-es típusú cukorbetegséggel összefüggő agyi energia-anyagcserét. Ennek az agyi funkciónak a csökkenése a demencia és más neurodegeneratív betegségek, például az Alzheimer-kór egyik ismert kockázati tényezője.
Az Alzheimer kór az agysejtek kapcsolódási pontjain át úgy terjed egyik agyi zónáról a másikra, mint egy fertőzés – állapította meg egy egerekkel végzett amerikai tanulmány, amely olyan humán kezeléseket eredményezhet, amelyek segítségével már a kezdetén meg lehetne gátolni a betegség kiterjedését.
Az Alzheimer-kór a leggyakoribb agyi rendellenesség, ami az időskori demenciához vezet. Egy nemrég megjelent sajtóközlemény tíz figyelmeztető jelre hívta fel a figyelmet.
Egy egyszerű vérvizsgálattal meg lehet állapítani, kik azok az idős emberek, akiket enyhébb fokú szellemi leépülés sújt, és kik azok, akiknél kifejlődik az Alzheimer-kór - állítják finn kutatók.
Siklósról tűnt egy egy 80 éves, Alzheimer-kóros férfi - értesült a bama.hu.
Egy friss kutatásból az derült ki, hogy az Alzheimer-kór korai jeleit mutató betegek nagyobb valószínűséggel alultápláltak, mint azok, akik nem szenvednek a demenciának ebben a típusában.
Egy osztrák kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia ideghálózatok fejlődését magzatok agyában. Ezek az idegszövevények csecsemőkortól öregkorig különböző feladatok ellátásáért felelősek, például az ingerek feldolgozásáért és az azokra adott válaszért, a rövidtávú memóriáért vagy a látásért.
Évekkel az első tünet megjelenése előtt felismerhető az orrban az Alzheimer-kór a Darmstadti Egyetem kutatói által kifejlesztett új módszer segítségével.
A halálakor a legidősebbnek számító asszony 115 éves kora ellenére szellemileg teljesen friss volt és az időskori demenciának semmiféle jelét nem mutatta – állítják holland kutatók.
Bár a kutatások folyamatosak, az Alzheimer-kór kialakulásának oka továbbra is ismeretlen és a gyógyítása sem megoldott. Az emlékezet elvesztésével kezdődő betegség a 65 évnél idősebbek egy százalékát érinti, 85 év felett ugyanakkor már csaknem minden második ember Alzheimer-kóros – írja a SOTE Médiasarok.
Idős férfit keres a rendőrség, aki szerda délután távozott el egy tatabányai kórház pszichiátriai osztályáról, ahol Alzheimer-kórral kezelik.
Amerikai kutatók kisméretű tanulmányukban úgy találták, hogy az orrba juttatott inzulinspray javította az Alzheimer-kórban szenvedő páciensek emlékezőképességét.
Az Alzheimer-kórral és más demenciával világszerte élő csaknem 36 millió ember közül 28 milliót nem diagnosztizáltak, így ők nem kapják meg az elérhető kezeléseket és az esélyt sem arra, hogy jövőbeli gondozásukba beleszóljanak – állítják egy kedden közzétett jelentés szerzői.
A Brit-Kolumbia Egyetem munkatársai új magyarázattal szolgáltak, hogy az Alzheimer-kór miként pusztítja az agyat: a jelenség titka az érfal sejtjeinek elszaporodása.
