A hosszú elszigeteltségtől betegebbek lehetünk

Egyes kutatások szerint a tartós elszigeteltség – ami főleg az idős embereket érinti – 29 százalékkal növeli az elhalálozás veszélyét. A magyarországi idősek szociális kapcsolataik alapján különösen magányosnak számítanak Európában.

Több mint egy hétig szenvedhetünk az óraátállítás miatt

Mit tesz velünk a szmog?

A légszennyezettségért most a kedvezőtlen időjárási helyzet a felelős leginkább. Az őszi, téli hónapokban korlátozott a levegő átkeveredése, így az alsóbb légrétegekben megrekednek a járművek által, illetve a fűtés következtében kibocsátott szennyező anyagok. Több egészségkárosító hatással is számolhatunk, de leginkább a gyermekek és a légúti és keringési betegségben szenvedők érintettek.

Vörösiszap után: miért kell öt évig vizsgálni az embereket?

Az egy éve történt vörösiszap-katasztrófa után a lakosság egészségi állapotát szinte azonnal elkezdték figyelni, a kontrollvizsgálatok pedig azóta is folyamatosak, sőt, öt évig ismétlik majd ezeket. Az érintett lakosokat az e célra létrehozott szűrőközpontba hívják be időközönként az orvosok. Minderre azért van szükség, mert nem zárható ki a későbbi egészségkárosodás sem.

Mi lett szeptember 11. hőseivel?

Megmentőként vonultak be a világtörténelembe az ikertornyok tragédiájánál életeket mentő tűzoltók. De mi történt azóta? Népszerűségük mintha csökkent volna.

Végletes nézetek a tejről. Kinek van igaza?

A tej fogyasztásával, egészségügyi hatásaival kapcsolatban gyakran végletes nézetek is megjelennek. Időnként nem csak az vetődik fel kérdésként, szüksége van-e egyáltalán a szervezetünknek a fehér italra, hanem olyan véleményeket is hallani, miszerint a tej csontritkulást okoz, köze van a szív-és érrendszeri megbetegedésekhez, sőt a rák kialakulásában is szerepet játszik. Egyáltalán mi igaz ezekből?

Hány embert betegített meg Csernobil?

Huszonöt éve történt a csernobili atomrobbanás; egy tavaly készült tanulmány szerint még háromszáz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy elfelejtsük a hatásait. A balesetnek az egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatása még mindig nem ismert teljes egészében.

Kikészít-e az óraátállítás?

Az október végi átállás mindnekinek megkönnyebbülést jelenthet, a bagoly típusú és a koránkelő embereknek egyaránt. Miközben a nyári időszámítás elvesz tőlünk egy órát, az őszi óraátállítással mindezt visszakapjuk, és biológiai óránk is felszabadul a nyomás alól. Ennek ellenére jelentkezhetnek kellemetlen tünetek, az időátállítás előidézhet koncentrációzavart, érezhetünk fokozott álmosságot, de megváltozhat a pulzusszám és a vérnyomás is.