Szigorúbb lesz a felvételi rendszer, teljesen átalakul a pedagógusképzés, ismét lesz alkalmassági vizsga és szóbeli felvételi, a továbbtanuláshoz pedig kötelező lesz az emelt szintű érettségi – egyelőre csak ennyit lehet biztosan tudni az új felsőoktatási törvény tervezetéről, amelyet az oktatási államtitkárság többszöri halasztás után csütörtökön hoz nyilvánosságra.
A tanárképzésben visszaállhat az osztatlan képzés, új finanszírozási és gazdálkodási rendszer léphet életbe, az oktatói előmenetelben elismernék a minősített gyakorlatot.
Felemelhetik a felvételi ponthatárt, két emelt szintű érettségi lehet kötelező a felvételihez és ingyenesen tanulhatnának a kismamák és a kisgyermekes apukák.
Gombamódra szaporodnak a tiltakozóoldalak a Facebook közösségi portálon: „Tiltakozunk a felsőoktatási törvény egyoldalú módosítása ellen” névvel újabb csoport alakult, amelyhez néhány nap alatt több mint 17 ezren csatlakoztak.
Az állam 12 ingyenes félévet biztosít a felsőoktatásban, ami jó esetben egy bachelor és egy master képzésre is elég. A második BSC, vagy MA képzésért azonban már mindenképpen fizetni kell, már persze ha bevalljuk az előzőt. Nehéz ugyanis ellenőrizni, hogy kinek milyen diplomája van, és milyen finanszírozási formában szerezte.
A munkáltatók egyre gyakrabban keresnek felsőfokú üzleti végzettséggel, azon belül is elsősorban MBA-vel (Master of Business Administration) rendelkező munkatársakat, vezetőket. Ebben a versenyben azok, akik jó nevű, színvonalas egyetemre jártak, előnyt élveznek.
Egy massachusettsi kis magánfőiskola szerezte meg az első helyet a legjobb egyesült államokbeli felsőoktatási intézmények listáján olyan egyetemeket maga mögé utasítva, mint a Harvard vagy a Yale.
A felsőoktatásba jelentkezők kétharmada (69,6 százaléka), 97 ezer hallgató jutott be valamely egyetemre vagy főiskolára. A felvételi ponthatárokat tegnap este tették közzé.
Csütörtökön húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat, amelyeket a negyedik alkalommal megrendezett Pont Ott Partin hirdetnek ki a fővárosi Corvin sétányon este nyolc óra körül. Az eseményeket a hvg.hu-n is nyomon követheti a mintegy 140 ezer felvételiző.
Csütörtökön húzzák meg a felsőoktatási ponthatárokat; a 140 ezer felvételiző várhatóan este nyolc óra körül tudja meg, felvették-e valamely egyetemre vagy főiskolára.
Kevés a felsőoktatási intézményekbe jelentkező diák Romániában: a most kezdődő beiratkozási szakaszban nagyságrendekkel kevesebb hallgatóra számítanak az intézmények, mint az elmúlt években.
Idén összesen 140 ezren jelentkeztek a hazai egyetemekre és főiskolákra, de csak 57 ezer államilag finanszírozott hely kiadó. Melyek a felvételizők körében legnépszerűbb felsőoktatási intézmények? Garancia-e egy neves egyetemen megszerzett diploma arra, hogy a pályakezdő el is tud helyezkedni? Aktuális kérdések a felvételi előtti hajrában.
A jelentkezőknek ajánlott június 2-ig beküldeniük a felvételi pontok, többletpontok elbírálásához, számításához szükséges dokumentum másolatokat, amelyek a jelentkezés benyújtásakor még nem álltak rendelkezésükre. Ilyen lehet például egy tavaszi nyelvvizsga igazolása vagy az idén érettségizők esetében a 12. vagy 13. évfolyamos év végi középiskolai bizonyítvány - olvasható az Educatio kft. MTI-hez eljuttatott közleményben.
A tervek szerint az év második felében indulhat el Magyarországon a kutatási és felsőoktatási föderatív azonosító rendszer. A négymilliárd forintból megvalósuló projekt a felsőoktatási kutatóintézeti infrastruktúra megújítását szolgálja - közölte a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI).
Rövid időn belül több mint 25 milliárd forintnyi plusztámogatást kaphatnak a felsőoktatási intézmények, a pályázatokról tíz napon belül döntenek - jelentette be Hiller István oktatási miniszter pénteken Budapesten.
Magyar-izraeli felsőoktatási egyezményt ír alá a Budapesti Corvinus Egyetem és az izraeli Ben Gurion Egyetem rektora csütörtökön Budapesten.
Még öt napig lehet jelentkezni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire, a diákok korlátlan számú jelentkezést nyújthatnak be idén is.
Könnyen rögös útra tévedhetnek azok a felvételire készülő diákok, akik nem néznek jól körül az egyetemek-főiskolák kínálatában, és az sem árt, ha ismerik az utóbbi pár év felvételi eredményeit.
Önálló tétellé emelték a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) államvizsgáján a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) botrányait.
Tavalyhoz képest tizenhárom százalékkal több kínai fiatal vett részt a három napon át zajló felvételi vizsgákon, hogy folytatni tudja tanulmányait.
