Több projekt egyidejű menedzselése szorongás forrásává válhat, ami könnyen kialakíthatja a kilátástalan taposómalom érzetét. Ha önnek is ismerős ez a helyzet, fontolja meg Tim Harford közgazdász újságíró módszerét!
Polgár Judit sakkozói karrierje során a legmagasabb szinten állt helyt a férfiak között, ami már önmagában is példát mutathat nőtársainak. Esélyegyenlőségi nagykövetként azt vallja: az egyenlőség helyett inkább a semlegességet kellene célként kitűzni, hiszen az előbbi már eleve feltételez valamiféle előnyt a férfiak javára.
Elszántság, önbizalom, éberség, bátorság, képesség a folyamatos fejlődésre és tanulásra. Bordos László Zsolt fényfestő életútja sok álom valóra válását inspirálhatja.
A hatásgyakorlást és a befolyásolást évszázadokon át körbelengte egyfajta mítosz, amely e képességeket istenadta tehetségként értelmezte. A kognitív tudományok elterjedésével azonban kiderült, hogy bizonyos körülmények közepette az emberek meglepően hasonlóan cselekednek. És ha az emberek kiszámíthatók, a praktikák pedig ismertek, bárki képes lehet hatást gyakorolni a másikra.
A robotoknak jócskán van még mit tanulniuk az embertől, amiben egyelőre mi magunk segítünk nekik. Néhány pozitív és negatív példán bemutatjuk, hol tart pillanatnyilag a chatbotok kereskedelmi felhasználása.
Mi lehet a közös a gerillákban, a terroristákban, a különleges műveleti erőkben és az üzleti életben? Stanley McChrystal nyugalmazott amerikai tábornok bemutatja, hogyan tette hatékonnyá az amerikai haderő szupertitkos alakulatát, és megosztja hasznos tapasztalatait az üzleti élet szereplőivel.
Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni – szól a TED szlogenje. Cikksorozatunk következő részében a neves nemzetközi konferenciasorozat döntéshozatallal kapcsolatos előadásai közül szemlézünk hármat.
Toldi Ferencről a szakmát leszámítva kevesen tudják, hogy komoly szerepet vállalt a fogimplantáció Magyarországon való elterjedésében. Azt pedig még kevesebben, hogy egy budapesti plébániában X. Pius pápa az általa készített ólomüvegportréról tekint le a hívekre. Portréinterjú.
Az ötlet a 21. század pénzneme, de csak úgy tudjuk életre kelteni, ha megosztjuk másokkal is – de nem mindegy, hogyan. Lássunk három előadástípust!
Kultúránkban szinte rögeszmévé vált az innováció, így hajlamosak vagyunk pusztán önmagáért értéket tulajdonítani neki. Úgy véljük, az új ötlet mindenképpen jó is. Pedig jobban tennénk, ha felhagynánk ezzel a gondolkodással, és feltennénk a kérdést: „Miért is van rá szükségünk?” Emily Heyward írása.
Váratlan, de átgondolt döntésnek tűnik, hogy az egyik legsikeresebb magyar dizájner márka, a USE unused 13 év után megszűnik. Godena-Juhász Attila és Tóth András tulajdonosok döntésükkel a leplet is le akarják rántani a megváltozott divatiparról, amelyből szerintük csak úgy lehet kitörni, ha bezárják a boltot, és kitalálnak egy másfajta konstrukciót. Interjú.
Baráth Katalin krimiíró, Fabricius Gábor médiadizájner és Tasnádi István forgatókönyvíró beszélgetett a HVG Extra Business Szalon legutóbbi estjén a történetmesélés szabályairól, a karakterekről, az azonosulásról, az intertextualitásról és a hitelességről.
„Egyszerűen csak foglalkoztatott, hogy a grafikáimat milyen alapanyagokra tudnám applikálni, és fontosnak tartottam, hogy ezeket az anyagokat több oldalról is megvizsgáljam – például környezeti szempontból” – ökodivatos sorozatunk harmadik részében Majoros Zita projektjét mutatjuk be.
Nagyjából ebbe a kissé posztmodernnek látszó címbe lehetne belezsúfolni e cikk témáját: mi köze egy ételnek a nevéhez? Egyértelmű választ sajnos nem adhatunk. Hol sok, hol kevés, és az sem ritka, hogy semmi.
„Azt döntöttem el először, hogy mivel nem akarok foglalkozni, és a legvégén a divattervezés maradt. Azt viszont már a legelején tudtam, hogy nem szeretnék nagyszériás dolgokat készíteni: nem akartam hozzájárulni a túltermeléshez” – ökodivatos sorozatunk második részében Szilágyi Andrea NES-ét mutatjuk be.
Tasnádi Istvánt, az utóbbi évek legsikeresebb hazai HBO-sorozatainak vezető íróját, Baráth Katalin krimiszerzőt, valamint a Republic Group kreatívügynökség alapítóját, a tavaly év végén regénnyel jelentkező Fabricius Gábort kérdeztük a történetmesélésről.
Gamechangereknek nevezzük azokat vállalatokat, amelyek nem pusztán jobb terméket, szolgáltatást szeretnének nyújtani, hanem a piacokat – és ezen keresztül az egész világot – igazítanák saját víziójukhoz. Cikkünkben Peter Fisk üzleti tanácsadó meglátásain keresztül bemutatjuk, milyen gondolkodásbeli változtatások repíthetnek a csúcsra egy céget.
Egyre több a hiányszakma: nincs elég ápoló, varrónő, lángossütő vagy hegesztő. A cégek viszont nem gondolnak arra, hogy menekültet vagy oltalmazottat vegyenek fel, pedig alkalmazásuk alig jár több adminisztratív munkával.
A gyorsan változó divat kínálata arra ösztönöz minket, hogy gyakran vásároljunk új cipőt, ruhát, táskát – ezek futószalagszerű gyártása azonban súlyos környezeti és társadalmi károkkal jár. Cikksorozatunkban olyan kisebb hazai cégeket mutatunk be, amelyek a termékeiket a lehető legkevesebb káros hatás mellett készítik el.
Széchenyi legendás MTA-alapítási gesztusához hasonlót nemigen találni a történelemkönyvekben; mintha a nagylelkűség és a felelősségvállalás egyéni kifejezését nem tartanánk említésre méltónak. Pedig akadnak jó néhányan, akikről érdemesebb lenne tudni, mint egy-egy jellemtelen uralkodóról vagy tehetségtelen politikusról.
