Kilencven éve, 1933. május 10-én érte el tetőpontját a hírhedt náci könyvégetések sorozata: Németország több városában nyilvánosan vetettek máglyára több tízezer, a nácik által „a német szellemet mérgezőnek” minősített könyvet.
A könyvégetés semmi a könyvek betiltásához, zárolásához, művek kéziratba rekesztéséhez képest. Az az igazi szellemi pusztítás. Mert a hatalom a könyvet be is tudja tiltani, a birtoklását bűncselekménnyé tudja nyilvánítani, kéziratok, fordítások, lapok kiadását, könyvek, újságok behozatalát meg tudja akadályozni, a szerzőket el tudja némítani, el tudja üldözni, el tudja téríteni kiadásra esélytelen, egzisztenciájukat veszélyeztető művek megalkotásától. Vélemény.
Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből.
Szerinte ezek a könyvek színtiszta boszorkánysággal vannak tele és elátkozottak.
A történelem folyamán mindenféle politikai, üzleti vagy egyéb okból rengeteg könyvet semmisítettek meg. Nem a pusztítás módja, hanem az elpusztított könyv tartalma az érdekes.
Orbán Viktor igényt formál arra, hogy ő mondja meg, melyek a többség közös jellemzői és értékei. Erre példa, hogy Dúró Dóra mesekönyvpusztításához annyit fűzött hozzá: hagyják békén a gyerekeket – írja elemzésében a Spiegel 14 éve Kelet-Európával foglalkozó szerkesztője.
Senkinek sem kötelező melegekről olvasni mesét, és senkinek nincs köze ahhoz, ha más ezt akarja. Nem fog áthallatszani az esti mese. Jogunkban áll gyermekünket normálisnak nevelni – olyannak, aki nem darál könyveket.
Erdoğan ki akarja radírozni az emberek emlékezetéből a 2016-os puccskísérlettel összekötött Fethullah Gülen alakját. Könyvkiadókat és szerkesztőségeket zárnak be, írókat vallatnak, és tudósokat bocsátanak el az egyetemekről.
Mágiával összefüggő tárgyakat, köztük könyveket égettek a hívek az észak-lengyelországi Gdansk egyik templomában, az ott rendezett nagyböjti lelkigyakorlat során. Az akció felháborodást keltett a médiában, és elhatárolódott tőle az egyházmegye szóvivője is.
A Soros-alapítvány gondozásában megjelent több mint 50 könyvet égettek el a hatóságok, illetve több mint 500 ilyen kötetet távolítottak el főiskolai könyvtárakból az Oroszországhoz tartozó Komi Köztársaságban, mivel azok szerintük olyan nézeteket tartalmaznak, amelyek idegenek az orosz világnézettől - közölte csütörtökön az AP amerikai hírügynökség.
"A könyvégetők cselekedete olyan borzalmas, iszonyatos, gonosz történelmi időket idézett, amelyeket nem engedhetünk meg, hogy még egyszer visszatérjenek" - mondta a tüntetés szervezője.
A Fidesz-frakció elítéli a miskolci könyvégetést, szerintük egy ilyen akció "nem lehet más, mint egy marginális kisebbség feltűnési viszketegségének kiélése, esetleg tudatosan szervezett provokáció".
