A fasizmus és a kommunizmus dicstelen korszakai után kiment a divatból az „ideologizálás”, ám a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötték, a szellemi produktumok, az ideák, eszmék, kulturális értékek is relativizálódtak. A poltika és a gazdaság összeomlása logikus következménye ennek a folyamatnak. A közgazdászok magabiztosan ugyan, de a sötétben tapogatóznak.
Institut francais (Francia Intézet) néven állami ügynökséget hoz létre a francia külügyminisztérium a kultúra valamennyi területének egyetlen intézményen keresztül történő külföldi képviseletére - adták hírül szerdán a francia napilapok.
Új oldaláról mutatkozott be az ismert üzletember, Béres József: Szép magyar ének címmel vaskos kötetet állított össze, amely a középkortól szedi csokorba a legszebb, legismertebb magyar gyermek- és népdalokat, népies és zeneszerzői dalokat és egyházi énekeket – összesen 430-at.
Magyar ízeket élvezhetnek a New York-iak az idei magyar kulturális évad keretében egy héten át. Az Extremely Hungary rendezvénysorozat keretében Bicsár Attila, a budapesti Alabárdos Étterem főszakácsa hazai ételeket főz, "modern technikákkal, könnyebb formában" a világ kulturális fővárosában.
Pénteken délután kísérik utolsó útjára Balaskó Jenő költőt, publicistát. A napokban, 68 éves korában elhunyt irodalmár búcsúztatása fél 2-kor zajlik a Rákoskeresztúri Új köztemető ravatalozójában - tájékoztatott Turcsány Péter író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke.
Amerikai irodalmi elismerést kapott Bartis Attila A nyugalom című regénye: a könyv egy kísérleti japán versgyűjteménnyel együtt a legjobb könyvfordítás díját (Best Translated Book Awards) kapta meg; a győztesek nevét a Rochesteri Egyetemen hozták nyilvánosságra.
A szervezett társasutazásra, illetve a szabadidős és kulturális szolgáltatásokra fordított kiadások nőttek a legnagyobb mértékben az elmúlt években. Az utóbbi öt évben egy háztartás éves kiadásaiból összességében 8 százalékot fordít szabadidős és kulturális tevékenységre - hangzott el a Magyar Fogyasztó című szakmai folyóirat által szervezett szerdai konferencián.
Alig zajlott le a Kultiplex drámája, máris újabb budapesti kulturális helyszínekkel kapcsolatban érkeznek hírek a bezárás lehetőségéről. A Labor, a Lightbox és a SÍN alatt is mozog a talaj. A három hely profilja és a három eset eltérő. Ami közös: a patthelyzet. Meg a szokásos hazai gubanc: kihez, mihez is tartoznak az új civil kulturális kezdemények?
Szelet vet Hiller István március 11-i bejelentésével. Alapvető változás küszöbén állunk: a kultúrára szánt közpénz megjelenik és "dolgozni kezd" egy magánkezdeményezés finanszírozásában. De mi a helyzet az állam saját gyűjteményeivel? S vajon valaha megvitatta-e a szakmával, hol a „köz” és a „magán” közti határ a kultúrában? A hvg.hu a szakmát, az OKM-et és a KOGART-ot is megkereste.
A világhírű író, Salman Rushdie csaknem tíz év után 2007. november 29-én ismét Budapestre érkezett, Shalimar bohóc című regényének magyar nyelvű kiadása alkalmából. Rushdie-ra a Sátáni versek miatt Khomeini ajatollah egyházi átkot, fatvát mondott ki, felszólítva a világ muzulmánjait, hogy „istengyalázó” könyve miatt öljék meg. Bár a fatvát nem vonták vissza, több évi szigorú őrizet után Sir Salman ma már viszonylag szabadon él és utazik.
Június 26-án kelt a Kovács Gábor bankár fémjelezte művészeti alapítvány, a KOGART bejelentése, amely szerint elindul az úgynevezett Nemzeti Kortárs Gyűjtemény létrehozása. Különös fejlemény ez: eleddig nem fordult elő, hogy a kultúrában egy magánkezdeményezés a „nemzeti” jelzővel látta volna el saját magát. A KOGART nemzeti nagyintézményi funkcióra tör, vagy csak nem tudja, mit csinál?
Színházi vitánkban több hónapon át szakemberek fejtették ki véleményüket a budapesti pénzelvonások után kialakult helyzetben. A körülmények kikényszerítenék a változást, mégsem történt túl sok. Egyelőre pánikbeszéd van ("ledózerolják a színházakat"), vagy a fiskális szigor kommunikál. Gáspár Máté, a nemzetközileg e percben talán legismeretebb magyar színház, a Krétakör ügyvezetője. A hvg.hu a cikksorozat végéhez közeledve, most őt szólaltatja meg. Abban mindenki egyetért a színházi szakmában, hogy a Krétakör másképp látja a dolgokat. Mégis, hogyan?
Ünneprontás a színházi világnapon gazdasági kérdésekről beszélni? Lehet. De mikor beszéljünk, ha nem most? Budapest első körben több mint 200 milliót vonna ki a színháztámogatásból, és úgy tűnik, az intézményi struktúra -ahogy eddig ismertük- fenntarthatatlan. S meglehet, nemcsak Budapesten. Elismert színházi-gazdasági vezetőkhöz intéztük körkérdéseinket.
A kulturális oligomonopóliumok megtörését, egyes PPP beruházások nyereségének kulturális célú visszaforgatását, az alternatív színtér és az új alkotók nagyobb támogatását, a pénzköltés hatékonyabb ellenőrzését említi a legfontosabb szempontok között színházi vitánk újabb hozzászólója. Struktúraváltás a kultúrában; harmadik rész!
Felvonásvég. Talán ezzel, a színházi zsargonból vett szóval jellemezhető a színházfinanszírozási rendszer jelenlegi helyzete. Budapesten kiderült: fenntarthatatlan a támogatási struktúra, és recseg-ropog alatta az intézményi szerkezet is. Egy hosszú felvonásnak - úgy látszik - vége. Még nem tudni azonban, mit hoz az új. A darab ugyanis most íródik.
A kórházi ágyszámcsökkentés után színházi előadásszám-csökkentés jöhet? Nem tudni. Bár Budapest keményít: önkormányzati fenntartású színházainak egymilliárddal kevesebbet akar adni. A színigazgatók máris egységfrontba tömörültek és küzdenek az új feltételekért. Egy nem önkormányzati fenntartású színház vezetőjével beszélgettünk - ő jelenleg kívülről nézi, mit csinálnak a kollégák. Vagy mégsem?
Új szellemű, új típusú művészeti helyszínek kezdenek meghonosodni Budapesten. Miközben dühöng az ingatlan-láz, befektetők, építtetők taposnak egymás sarkában, a város új területeit hódítja meg a tőke, a „kultúracsinálóknak” alkalmazkodni kell a változó viszonyokhoz. Új modellek kellenek. Íme, egy lehetőség: kortárs művészeti hely nyílt egy szórakozóhelyen.
Francois Villon maszkjában lépett hét évtizede a nyilvánosság elé a múlt hét végén elhunyt Faludy György, aki rögtön első fordításával az irodalmi közvéleményt máig megosztó vihart kavart.
A Baranya Megyei Önkormányzat egy határozott rohammal megpróbálta bevenni a pécsi Káptalan utcát, vagyis a baranyai múzeumokat. Elvonta a költségvetési támogatás negyedét és kirúgott 18 dolgozót. Az ország egyik legrangosabb múzeumhálózatában a finanszírozás körül áll a bál. A megyerendszer éli végóráját, vagy a megyei fenntartású intézmények? S mit csinál ilyenkor a minisztérium?
Összesen 6,9 milliárd forintot tett ki 2004-ben az SZJA civil szervezeteknek felajánlható egy százalékából befolyt összeg. Gyermekegészségügy, állatmenhelyek: biztos befutók a legtöbbet kapók listáján. A TOP 100-as listán gyakorlatilag nem képviselteti magát a kultúra. Messze még az idő, amíg a kultúra fenntartásában a közönség is nagyobb részt vállalhat, például az egy százalékokon keresztül? Vagy csak ez a modell nem megfelelő a kultúrában?
