Az utóbbi két évben csökkent a nyelvvizsgák és a nyelvtanfolyamok népszerűsége, de a fiatalok nyelvtudása javult. Beszélgetés Légrádi Tamással, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökével.
Az új oktatásvezetés 4. évfolyamtól a 11. évfolyamig minden tanulóra kiterjesztette a méréseket, ráadásul már nem csak 2, hanem akár 6 tárgyból is tesztet írnak a diákok. Emiatt három nap kimarad a tanításból, az eredmények viszont alig értelmezhetők.
Nő a tanárhiány és az egyházi iskolák térnyerése, csökken a tanulók eredményessége. Egyre több a korai iskolaelhagyó, akik közül sokan nemhogy nem tanulnak tovább, de nem is dolgoznak. Egy friss tanulmánykötet számokban írja le a magyar közoktatás nyomasztó valóságát.
Kiszivárgott hírek szerint az önkormányzati választások után újra napirenden lehet a kisiskolák bezárása, amelyről évtizedek óta elő-előkerülnek tervek, de gyorsan meg is fúrja ezeket a politika. Pedig tankerületi szinten átgondolva, a helyi sajátosságokat figyelembe véve akár még javíthatna is az oktatás minőségén.
Veszélyezteti a diákok középiskolai felvételijét és megalázó helyzetbe hoz sok tanítót a kormány legújabb módosítása, amivel lehetővé teszi, hogy a teljes általános iskolában bevethetők legyenek a főként alsósokra specializálódott pedagógusok. Több érintettel beszéltünk a várható helyzetről és arról, hogyan birkóznának meg azzal a helyzettel, ha beküldenék őket felsőbb évfolyamba tanítani. Akár úgy, hogy alapjaiban értenek a szakterülethez, akár úgy, hogy nem.
Diploma nélkül lehet valaki óvónő, a felső tagozatban alsós tanítói végzettséggel is lehet tanítani. A tanárhiány sajátos felszámolási kísérletével az oktatás is a felszámolás felé halad. Vélemény.
A Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium nyugalmazott igazgatója szerint önmagában erőtlen a pedagógustársadalom, a tiltakozó karinthys és kölcseys tanárok kirúgása pedig jól mutatja: ennyi elég volt ahhoz, hogy a tanárok értsenek a retorzióból. Árendás Péter 1989-ben lett az Illyés igazgatóhelyettese, később igazgatója. Arról is beszélgettünk vele, mitől volt „kegyelmi állapot” a rendszerváltás első néhány éve, és miként élte meg az Orbán-kormányok központosítását.
Sikertörténet a magyar oktatás, vagy továbbra is szükség lenne egy alapos reformra? – vetődik fel a kérdés a legfrissebb PISA-eredmények láttán. A kormány az előbbit mondja, holott örömre semmi ok.
Megvan végre! A magyar oktatás végre felküzdötte magát az OECD-átlag színvonalára. Miközben maradt ugyanolyan tré. Vélemény.
Alig van jelentkező a megüresedett tanári állásokra, aki pedig jelentkezik, annak gyakran vagy végzettsége nincsen, vagy egyéb okból alkalmatlan a tanításra. Iskolaigazgatókat kérdeztünk arról, hogyan zajlik a „tanárvadászat” a státusztörvény árnyékában. Riportalanyaink csak név nélkül vállalhatták, hogy beszéljenek a hvg360-nak.
A szervezet nyílt levélben segített Rétvári Bencének, aki nem tudta, hogyan kellene ezt kiszámolni.
1028 panasz érkezett tavaly az Oktatási Jogok Biztosához.
Bár szinte közhely, hogy akkor lehet sikeres a gyerekek nevelése, ha a pedagógusok és a szülők kölcsönösen partnernek tekintik egymást, sokszor a partnerség helyett a bizalmatlanság jellemző a kapcsolatukra. Egyszerre jellemző, hogy alig van kommunikáció a felek között, és az, hogy ha van, akkor az a tanárok számára akár kifejezetten zavaró éjszakai vagy hétvégi telefonokat és üzeneteket is jelenthet.
A válaszadást azzal kenik el, hogy nem csak főállású pedagógusok tartanak órát, hanem például egyre több az óraadó.
A rezsibiztos szerint pártpolitikának nincs helye az iskolában.
Az intézményvezető a belügytől kér állásfoglalást, mihez kezdjenek a táblákkal, a tárca azonban egyelőre arra hivatkozik, hogy nem szólnak bele az iskolák belső dekorációjába.
Hány tanár adhatta be végül a lemondását, és mekkora szaktanárhiánnyal indul az év? Maradt-e bármilyen eszköze a pedagógusoknak a Belügyminisztériummal szemben, van-e még értelme tüntetni, tiltakozni? Milyen hatással van az oktatás elhanyagolása és a tanárok meg nem becsülése az oktatás minőségére, és mit tehet, aki jobbat akar a gyerekének? Tanévnyitó adásunkban 30 percben válaszoltunk a legégetőbb közoktatási kérdésekre.
A matek-informatika szakos Krisztina még kitart, várja, hogy miként alakul a fizetése új szerződésével, azaz köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban. Az mindenesetre szíven ütötte, hogy 22 éves lánya gyakornokként nettó 50 ezer forinttal többet visz haza. Az iskolájában már most is hiányoznak tanárok, és az is lehet, hogy az egyik kötelező órát meg sem tudják tartani. Mesélt arról is, hiába voltak a gyerekei okosak, és a tanáraikra sem lehet panasz, mégis rengeteg pénzt költöttek magánórákra, hogy a vágyott egyetemre járhassanak.
