Egy félrelépés, egy munkahelyi vétség, a fizetésünk vagy akár a Google-kereséseink: egészen különböző dolgokat tarthatunk titokban, de közös bennük, hogy folyamatosan mérlegeljük, mi történne, ha mások tudomást szereznének róluk. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról ír, mitől válik egy információ veszélyessé, miért olyan nehéz kontrollálni, ki mit tud rólunk, és hogyan alakította át mindezt a digitális világ.
Karrier, párkapcsolat, gyerek, ház, utazások: könnyű azt hinni, hogy ha kipipáljuk a sikeres élet jól ismert állomásait, elégedettek leszünk. Csakhogy nem minden cél, amelyet magunk elé tűzünk, valóban a sajátunk. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan keverhetjük össze a saját vágyainkat a családi, társadalmi és környezeti elvárásokkal – és mi történik, amikor csak későn derül ki, hogy rossz irányba mentünk.
Elcsépelt kijelentésnek tűnik, mégis a párterapeuták a világon mindenütt egyetértenek abban, hogy a legtöbb párkapcsolati konfliktus és végső soron a válások nagy része is az elégtelen kommunikáció következménye. Dr. Belső Nóra pszichiáter írása.
A haragot sokan olyan érzésnek tartják, amelyet jobb minél gyorsabban elnyomni. Pedig önmagában nem az a baj, hogy dühösek leszünk: sokkal inkább az számít, felismerjük-e, mi váltotta ki, és mit kezdünk vele. Dr. Knapek Éva klinikai szakpszichológussal arról beszélgettünk, mit jelezhet a harag, mi történik, ha rendszeresen háttérbe szorítjuk, és hogyan lehet úgy kifejezni, hogy ne romboljon bennünket vagy a kapcsolatainkat.
Vannak álmok, amelyek reggelre eltűnnek, mások viszont napokig velünk maradnak. Különösen életfordulóknál – például felnőtté váláskor, nagy döntések vagy veszteségek idején – jelenhetnek meg olyan visszatérő vagy erőteljes álomképek, amelyek a saját belső konfliktusainkra is rávilágíthatnak. Hogyan lehet úgy figyelni az álmainkra, hogy ne jóslatot keressünk bennük, hanem önismereti kapaszkodót? Nógrádi Csilla klinikai szakpszichológus írása.
Nem csak a pszichológus irodájában lehet változásokat elérni – az alternatív önismereti módszerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek közül is új és különleges a lovas terápia, amit ma már Magyarországon is több helyen ki lehet próbálni. A Nativmethod és a Bridle Up Hope Budapest szervezeteihez látogattam el, hogy a saját bőrömön is kipróbáljam ezt a módszert.
Ugyanazt a naplementét nézzük, mégsem ugyanazt látjuk: a vízen kirajzolódó aranyhíd mindig ahhoz igazodik, aki éppen a parton áll. Ez az egyszerű optikai jelenség meglepően jó hasonlat arra is, ahogyan a mindennapi helyzeteinket érzékeljük. Egy vita, egy félmondat vagy egy munkahelyi konfliktus mindenkinek mást jelenthet attól függően, honnan nézi, milyen emlékeket, elvárásokat és érzékenységeket visz bele. De hogyan lehet úgy közelebb lépni a másik nézőpontjához, hogy közben ne adjuk fel a sajátunkat? Nagy Gyöngyi pszichológus, sportszakpszichológus, mentáltréner írása.
Csak idő, elhatározás és őszinteség kérdése, hogy ellenállóvá és mélyebbé tegyük a kapcsolatunkat. Erre jöttünk rá, amikor kipróbáltuk L. Stipkovits Erika párkapcsolati kártyacsomagját, amellyel a közös erőforrásaink összegzésétől, az egymásra való ráhangolódástól egészen a szenvedély elmélyítéséig juthatunk.
Állásinterjú, kiválasztás, személyiségteszt: már nem csak az számít, hogy megfelelünk-e egy pozíciónak, hanem az is, hogy valóban nekünk való-e az adott munka. A modern kiválasztási folyamatok egyre inkább azt vizsgálják, hol tudunk hosszú távon jól teljesíteni, és mennyire illeszkedünk egy munkakörhöz. Lehet, hogy a „tökéletes állás”, amire vágyunk, valójában nem is passzol hozzánk? Hevesi Lia pszichológussal beszélgettünk arról, hogyan segítenek a személyiség- és kompetenciatesztek elkerülni a rossz döntéseket.
Magyarországon is egyre többen ismerik fel, hogy a hagyományos férfiszerep – miszerint egy férfi maradjon erős bármi áron – magukra a férfiakra is rendkívül káros lehet. Kiss Gergellyel, a Warrior Tribe férfiközösség létrehozójával és Dunai Marcell mentálhigiénés szakemberrel beszélgettünk férfiszerepekről és érzelmekről, de arról is, hogyan mozdulhatnak ki a férfiak ebből a felállásból, és miért érdemes ezt megtenniük.
Kevés gyerek öltözik az óvodai farsangon HR-esnek, coachnak, pszichológusnak, könyvvizsgálónak vagy vezetői asszisztensnek. Érdemes lehet néha gyorsinterjút készíteni a bennünk megbújó kisgyermekkel, aki még nem felejt el játszani, és kételymentesen felismeri, mi szerez neki örömet az életben.
Miért van az, hogy egyesek számára természetes a közelség, mások viszont újra és újra falakba ütköznek a kapcsolataikban? A válasz gyakran sokkal korábban kezdődik, mint gondolnánk: a csecsemőkori kötődésünk alapvetően meghatározza, hogyan tudunk felnőttként szeretni, bízni és valódi intimitást megélni.
Miért reagálunk néha indulatból, miért bénít meg a szorongás vagy a megfelelési kényszer? A pszichológia szerint ezek hátterében gyakran a „belső gyermek” sérülései állnak. Az utóbbi években népszerűvé vált módszer azonban nem csodaszer: a gyermekkori traumák feldolgozása hosszú folyamat, amely sokszor szakember segítségét igényli.
Vannak önsorsrontó emberek – szoktuk gondolni, mondani. De miért nem ideális ez a szóhasználat? Hogyan üt vissza, és miként tanulhatunk önsorsjavítást?
Akármilyen függőségről van is szó, az érintettek gyermekei ugyanazzal az érzéssel nőnek fel: hogy ők nem számítanak, hogy értéktelenek. Nem csoda, hogy felnőtté válva iszonyúan megszenvedik a párválasztás bugyrait, kínkeservesen kell változtatniuk és változniuk, ha harmonikus kapcsolatot szeretnének. Az alábbi írás ezt az utat mutatja be egy kivételesen erős és őszinte fiatal nő tollából.
Hogy sikerül, hogy meg tudjuk csinálni, hogy elég jók vagyunk, hogy akadnak szövetségeseink, hogy megérdemeljük a sikert, a beteljesülést – ezt is jelenti a hit.
Önismeret, az intuíció erősítése, spirituális út, kommunikáció az istenivel. Ezeket az előnyöket kínálják a tarot-kártyával végzett gyakorlatok, különösen akkor, ha megtanulunk jó kérdéseket feltenni – derül ki egy új könyvből. De hogyan kezdjünk neki a kártyavetésnek? Mit tegyünk, ha összeütközésbe kerül a megérzésünk és az egónk? És mit kérdezzünk ahelyett, hogy „Mikor kapok fizetésemelést?”
A párkapcsolatok alapvető jellemzője az állandó változás és fejlődés. Minden pár átél olyan időszakot, amikor a fejlődés megtorpan, és látszólag megoldhatatlan helyzetben találják magukat. Ezek a holtpontok legtöbbször nem a kapcsolat kudarcát jelentik, hanem természetes normatív krízisek.
Végezzünk kevesebb feladatot a számunkra természetes ritmusban, és mindig helyezzük a minőséget előtérbe. Ez lenne a kiégésmentes, hatékony munka receptje egy új könyv szerint. De mikor lenne időnk munka címén hetekig egy fa alatt heverészni? Melyik főnök engedné meg, hogy kétszer annyi idő alatt végezzük a feladatainkat? És miért segít a munkában egy méregdrága jegyzetfüzet?
Súlyos betegséget vagy balesetet átélt személyeknél gyakran megfigyelhető az úgynevezett poszttraumás növekedés, amely során az illető átértékeli az addigi életét. Az érintetteknél jellemzően megváltoznak a prioritások, empatikusabbak lesznek és gyakran segítő szakmára térnek át.
